Mit kell tudni a Moderna-vakcináról?

Az Európai Bizottság szerdán feltételes forgalombahozatali engedélyt adott az amerikai Moderna gyógyszeripari vállalat által az új típusú koronavírus ellen kifejlesztett oltóanyagának; ez a SARS-Cov-2 koronavírus által okozott betegség (Covid-19) elleni második vakcina, amelynek tömeges alkalmazása megkezdődhet az Európai Unióban.

A Moderna mRNA-1273 néven ismert vakcinája egyéves feltételes alkalmazásához a pozitív ajánlást szerdán adta meg az amszterdami székhelyű Európai Gyógyszerügynökség (EMA), véleménye szerint ugyanis az oltóanyag hatékony az új típusú koronavírus ellen.

A Moderna november 30-án nyújtott be forgalomba hozatali engedély iránti kérelmet az EMA-hoz. Az Európai Bizottság szintén november végén hagyta jóvá a vállalattal kötött oltóanyag-beszerzéséről szóló szerződést, amely lehetővé teszi, hogy az Európai Unió az összes tagállama nevében első körben 80 millió adag oltóanyagot vásárolhat, és további 80 millió adagot igényelhet.

RNS vakcinák

A Pfizer-BioNTech és a Moderna vakcinái egyaránt RNS-alapú védőoltások. Ez azt jelenti, hogy a tradicionális oltásokhoz hasonlóan működnek: az immunrendszer beindításával antitesttermelésre ösztönzik a szervezetet – írja az Origo.

Egy fontos különbség azért van: az RNS-vakcinák a szervezettel állíttatják elő azokat a vírusfehérjéket, amelyek aktiválják az immunrendszert, ehhez pedig szükségük van az úgynevezett hírvivő RNS-re

Mindez a következőképpen működik: az RNS a gének segítségével megállapítja, hogy milyen fehérjéket kell előállítani, majd a kapott információkat továbbítja a riboszómához, amely a fehérjék gyártásáért felel, ott pedig elkészül a kívánt termék.

Az RNS a koronavírus egyik legfontosabb összetevőjének, a tüskefehérjének az előállításához szükséges információkat hordozza. A vakcina fejlesztői a hírvivő RNS-t lipidburokba csomagolják, és gyakorlatilag ezt adják be nekünk, a sejtek pedig felveszik, és elindul bennük a tüskék gyártása.

Fontos kiemelni, hogy a koronavírus tüskéje önmagában nem ártalmas, de arra alkalmas, hogy felkészítse az immunrendszert a kórokozó elleni küzdelemre.

Nem épül be az örökítőanyagba

Az imént felvázoltakból következik, hogy az RNS-alapú oltások előállításához nincs szükség a teljes vírusra, többek között ez az oka, hogy ilyen gyorsan elkészült az oltóanyag.

További előny az olcsóbb, gyorsabb és egyszerűbb előállítás mellett, hogy az RNS-vakcinák biztonságosabbak is; mivel nem tartalmazzák a vírus komplett génállományát, így nem okozhatnak fertőzést.

Fontos tény, hogy az RNS nem tud beépülni a génállományba, a molekula 72 órán belül lebomlik.

Hatékonyság

A Moderna-vakcina klinikai tesztelésének harmadik szakaszában összesen 30 420 embert vizsgáltak: 14 550-en kapták meg a vakcinát, míg a többi önkéntes csupán placebót kapott. A vizsgálatba krónikus betegeket, valamint 65 évnél idősebbeket is bevontak. A vakcina kétdózisú, amelyet 28 nap eltéréssel kell beadni. 

Összességében a vakcina 94 százalékos védettséget biztosít a COVID-megbetegedés ellenében. A súlyos szövődmények ellen viszont az oltóanyag 100%-os védelmet nyújt. Az első dózist követő 14. nap után alakul ki a kezdeti védelem.

Súlyos mellékhatásokról nem számoltak be, az oltás helyén keletkezett esetleges enyhe fájdalom, pirosodás, duzzanat, vagy közepes fejfájás, izomfájdalom, láz 1-3 napon belül minden esetben elmúlt.