Így oszlanak szét a Jobbik alapszervezetei

Mint arról korábban írtunk, 2020 januárjában választották meg a Jobbik elnökének a párt teljes ideológiamentesítésével kampányoló Jakab Pétert. És bár az új pártelnök egy darabig még tagadta, hogy összeállna a korábban „ősellenségnek” számító DK-s Gyurcsány Ferenccel és pártjával, idővel kiderült: „mindez üres beszéd volt”.

Jakab jött, a tagság ment?

Ennek jelei az Origo szerint már közvetlenül a tisztújító kongresszus után megmutatkoztak. Hiszen, mint írják: „alig száradt meg a tinta a Jakab győzelmét hitelesítő jegyzőkönyvön”, a békéscsabai alapszervezet közleményben jelezte, feloszlatta magát, tagjaik pedig kiléptek a pártból. A békéscsabaiak távozása ráadásul nemcsak az időzítés miatt volt kínos, hanem azért is, mert korábban ez volt az egyik legnagyobb csoport.

Vagyis ekkor már feltételezhető volt, hogy 

– írja az Origo. És így is történt. A tisztújítás után ugyanis szinte napi rendszerességgel érkeztek a hírek a különféle alapszervezeti önoszlatásokról, kilépésekről és kizárásokról, melyeket az Origo össze is gyűjtött. Íme néhány példa a portál gyűjteményéből a Jobbikot ért „veszteségekről”: 

Az Origo által gyűjtött teljes összeállítást a Jobbikot elhagyó politikusokról ide kattintva tekintheti meg.

A Jobbikot baloldalra pozícionáló pártelnök politikájával szembeni általános elégedetlenséget, a fentebb említett politkusok kilépésén túl például a párt előző elnökének Vona Gábornak, valamint több, a korábban a Jobbikot támogató politikusnak (pl.: Balczó Zoltán) elhatárolódása is jól szemlélteti, akik a Jobbik legutóbbi akciójára reagálva tették egyértelművé: szerintük közel sem jó irány az, ha a Jobbik „gyűlöletkeltésben akarja legyőzni a Fideszt!” Persze a legfontosabb kérdés mégsem ez, hanem hogy mit fognak szólni mindehhez a Jobbik korábbi szavazói 2022-ben.

Címlapkép: MTI/Kovács Tamás