A vezető elemző lerántotta a leplet az egyre gyurcsányosabb Magyar Péterről
Pindroch Tamás elmondta, hogy miért gyurcsányosodik a Tisza elnöke.
Március 11-én, Kaposváron jöhet el az igazságszolgáltatás napja.
A kaposvári hadbíró március 11-re tűzte ki az ítélethozatal napját Gyurcsány Ferenc volt elhárítófőnöke és társai vesztegetési ügyében – tudta meg a Magyar Nemzet.
Évtizedes ügy
Ezzel egy tízéves történetnek tehetnek pontot a végére, a botrány ugyanis 2011-ben robbant ki. Bár az összes részlet még nem ismert a nyilvánosság előtt a titkosítások miatt, annyit azért lehet tudni, hogy a vád szerint Galambos Lajost és a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori műveleti osztályvezetőjét, Gyarmati Györgyöt a hírekből és egy hírhedt alapítványi botrányból is ismert Jakubinyi Róbert
Emlékezetes: 2011-ben a titkosszolgálati kötődésű Egymásért, Egy-másért Alapítvány milliárdos csempészési és sikkasztási ügyében elítélték a szervezet kuratóriumának egykori elnökét, Földesi-Szabó László nyugállományú rendőr ezredest. A korabeli sajtóhírek szerint 2004-ben Földesi-Szabó Jakubinyi Róberttel alapította a szervezetet, amelynek már a bejegyzésében is az NBH vezetői segítettek.
„Egy alkalommal felmerült annak a lehetősége – talán 2005-ben volt ez, nyáron –, hogy egy harmadik országbeli cég nagyobb mennyiségű tartós élelmiszert, tehát konzerveket tudna adományozni az alapítványunknak” – fogalmazott annak idején a Hír TV Célpont című műsorában Földesi-Szabó. „Úgy gondoltuk, hogy mindenképpen elfogadjuk ezt, hiszen egyrészt az addigi tapasztalatunk alapján is nagyon sok a rászoruló” – tette hozzá.
„Később aztán kidolgozásra került annak a metodikája, hogy ezeket a konzerveket hogy lehet eladni, hiszen mondjuk 86 babkonzervvel elég nehéz karitatívkodni, viszont az érte kapott pénzzel lényegesen egyszerűbb” – magyarázta gyanús tevékenységüket az ezredes.
Az alapítványhoz alig két év alatt több mint egymilliárd forint folyt be. Arra a kérdésre, hogy az NBH embereinek, vezetőinek mennyi pénzt adtak, illetve hogy az alapítvány kasszájából mennyi pénz ment el magánzsebekbe, Földesi-Szabó nem tudott válaszolni.
Földesi-Szabó az ügyészségen tett vallomásában azt mondta: Jakubinyi Róbert utasítására vette fel a pénzt az alapítványi számláról, és minden esetben oda is adta társának, aki kifizette NBH-s kapcsolataikat.
„A rendelkezésre álló adataim és emlékezetem szerint az alábbi személyek a következő juttatásokban részesültek az alapítvány pénzéből: Galambos Lajos körülbelül százötvenmillió forintot kapott összesen készpénzben, Gyarmati György körülbelül százmillió forintot kapott készpénzben, Simon Ibolya százmillió forintot” – vallotta 2011. június 6-án Földesi-Szabó László. Az egykori rendőrtiszt szerint a kenőpénzért cserébe a titkosszolgálati vezetők nyomozásokat és bírósági eljárásokat is befolyásoltak.
Újra elsőfokon
Földesi-Szabó Lászlót beismerő vallomása ellenére hét év börtönre ítélte jogerősen a Fővárosi Ítélőtábla. (Jakubinyi ellen ma is folyik zárt ajtók mögött a csempészet és sikkasztás miatt indult büntetőper.)
Galambos, Gyarmati és Jakubinyi ellen 2013-ban emelt vádat az ügyészség a vesztegetés miatt. Maga a per 2014-ben, a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsán kezdődött. Néhány tárgyalási nap után, 2015. április 8-án a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa elölről kezdte az ügyet, és két év múlva, 2017 őszén hirdettek elmarasztaló ítéletet.
Jakubinyit négy év szabadságvesztésre ítélték Galambos és Gyarmati megvesztegetése miatt. Galambost a vesztegetési pénz elfogadásáért, valamint államtitoksértésért ötéves szabadságvesztéssel és százötvenmillió forint vagyonelkobzással sújtották. Gyarmati a vesztegetés elfogadásáért három évet kapott, és százmillió forint vagyonelkobzással büntették. Másodfokon azonban megsemmisítették az ítéletet 2019-ben, és visszautalták azt első fokra a Vadócz Attila vezette katonai tanácshoz, Kaposvárra.
Nyitókép: MTI Fotó, Kovács Attila