Az Alkotmánybíróság dönt majd: gyalázta-e a kereszténységet a HVG?

A Magyar Nemzet megírta, hogy a balliberális hetilap ügye az Alkotmánybíróság elé került, amelyet a testület kedden vesz napirendjére. Felidézik: az ügy előzményei 2014 karácsonyáig nyúlnak vissza. A hetilap akkori, december 20-i számának címlapján Gerard Von Honthorst A pásztorok imádása című, 1622-es festményét szerepeltette, átalakított formában. Az eredeti szereplők helyére magyar politikusok, közéleti szereplők arcképét tették, s ezzel a címmel látták el: „Nagy Harácsony” – írta meg a portál.

Hozzátették: a címlap miatt személyiségi jogi per indult, a bíróságok azonban nem találtak kivetnivalót az újság illusztrációjában. Az ügy végül alkotmányjogi panaszként került az Alkotmánybíróság elé négy évvel ezelőtt. A Médiapiac szerint a 2017-es indítvány először is azt idézi fel, hogy az átalakított képen Szűz Mária helyére Vida Ildikó akkori adóhivatali elnököt helyezte a lap. Szent József arcát Rogán Antaléra cserélték ki, a pásztorok helyett Habony Árpád, Szijjártó Péter és Lázár János képmása szerepelt, a gyermek Jézust pedig egy rakás aranypénz helyettesítette – közölte a Magyar Nemzet.

Hangsúlyozták: a címlap minden újságosbódén, hirdetőoszlopon és az újság honlapján is látható volt. Mindezt adventi időszakban, amikor a vallásos – valamint a nem vallásos, de a keresztény kultúrát magukénak valló – emberek karácsony ünnepére készülnek. Azt írják a beadványban, hogy a címlap a keresztény szimbólumokat a vallásos érzületet sértő, indokolatlanul bántó módon a harácsolás és a pénzimádat jelképeiként beállítva ábrázolta. Ez pedig – folytatódik az érvelés – lényegében a keresztény jelképek kigúnyolása és gyűlöletkeltés. A beadvány kitér az ügyet vizsgáló bíróságok, köztük a Kúria álláspontjára is, amely szerv azt rögzítette: a vitatott címlap alapvetően az ott ábrázolt közéleti szereplők, politikusok személyére, tevékenységére vonatkozó éles véleménynyilvánítás volt, amelyet az érintettek közszereplőként tűrni kötelesek – írta meg a Magyar Nemzet.

Az Alkotmánybíróságon tehát a sor, hogy döntést hozzon az ügyben, a kérdés pedig leginkább úgy fogható fel, miképpen viszonyul a véleménynyilvánítás szabadsága a vallásszabadsághoz – írják.

(Magyar Nemzet, Médiapiac)