Orbánék sikerre vitték a magyar álláspontot

A jogállamisági mechanizmust csak úgy lehet majd alkalmazni, ha tiszteletben tartják a tagállamok nemzeti identitását és hatáskörét – a Mandiner értesülései szerint ezt is tartalmazza az elmúlt időszak tárgyalásai nyomán született megegyezés. Ismeretes: a magyar és a lengyel kormány vétót emelt a költségvetés, illetve járványügyi mentőcsomag elfogadása ellen, miután az unió egy tisztázatlan jogállamisági kritériumrendszerhez kötötte volna a támogatások kifizetését, megmásítva ezzel a júliusi tanácsi döntést.

Az unió soros elnökségét ellátó Németországgal folytatott tárgyalások nyomán, a csütörtökön kezdődő EU-csúcs előtt hazánk Lengyelországgal komoly politikai és jogi garanciákat harcolt ki.

Ahogy azt is, hogy a „jogállamiság elveinek megsértése” önmagában nem elégséges a mechanizmus elindítására. A jogállamiság megsértését továbbára is az alapszerződés 7-es cikke kezeli. Ez lényegében azt jelenti, hogy csak akkor alkalmazhatók a szankciók, ha a jogállamiság sérelme kifejezettem az EU pénzügyi érdekeivel összefüggésben valósul meg.

Lesz jogorvoslati lehetőség is. Magyarország és Lengyelország ugyanis az Európai Bírósághoz fordulhat a rendelet jogszerűségének vizsgálata érdekében, és mindaddig, amíg a vizsgálat nem zárul le, a Bizottság nem fog intézkedéseket javasolni.

A Mandiner információi szerint az új megállapodás szövege tisztázza: a rendelet nem általános hiányosságokra vonatkozik, hanem konkrét jogsértésre van szükség bármilyen eljáráshoz. A kormány részben azért kifogásolta az eddigi terveket, mert azok általánosságok alapján is, egyfajta politikai zsarolásra alkalmas eszközként tették volna lehetővé a jogállamisági mechanizmust. További adalék, hogy a lapunk által megismert dokumentum tisztázza: a jogsértő magatartások úgynevezett zárt listát képeznének, így ezek közé nem lehet beleérteni ettől eltérő jellegű szempontokat, például gender- vagy migrációs témákat.

További adalék, hogy a rendelet csak abban az esetben kerül alkalmazásra, ha az uniós jog által biztosított más eljárások nem biztosítják hatékonyabban az EU költségvetésének védelmét.

Ami a konkrét eljárást illeti: bevezetik az úgynevezett vészfékmechanizmust, amely szerint a Bizottság szankciós javaslatát az állam- és kormányfők testülete elé lehet terjeszteni. Az Európai Tanácsban viszont egyhangúságra van szükség a következtetések elfogadásához.

Fontos, hogy a mechanizmus a mostani uniós költségvetésre még nem vonatkozik, a Bizottság pedig amúgy sem fog intézkedéseket javasolni mindaddig, ameddig az uniós bíróság nem döntött a rendelet jogszerűségét illetően. Ez nagyjából két évet fog igénybe venni, ami azt jelenti, hogy

Ez komoly győzelem a magyar és a lengyel félnek. Kérdéses természetesen, hogy mire jutnak a tagállami vezetők a csütörtökön kezdődő csúcson, ám Orbán Viktor magyar miniszterelnök komoly esélyekkel utazhatott el ma Brüsszelbe.

Még a kormánypártisággal aligah vádolható 444 is kénytelen volt elismerni: Magyarország és Lengyelország lényegében megkapta, amit akart. Az Európai Parlament pedig szinte mindent elveszített, amit november elején szuszakolt bele a jogállamisági mechanizmusnak nevezett rendelet-tervezetbe. A jogállamisági mechanizmus tartalmát ugyanis jelentősen felpuhították, alkalmazását pedig évekre eltolták.

Nyitókép: Orbán Viktor miniszterelnök és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő Varsóban 2020. november 30-án. (MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)