Bekerült az uniós megállapodásba, amit a magyar és lengyel kormányfő követelt. Exkluzív részletek a deal tartalmáról!
A jogállamisági mechanizmust csak úgy lehet majd alkalmazni, ha tiszteletben tartják a tagállamok nemzeti identitását és hatáskörét – a Mandiner értesülései szerint ezt is tartalmazza az elmúlt időszak tárgyalásai nyomán született megegyezés. Ismeretes: a magyar és a lengyel kormány vétót emelt a költségvetés, illetve járványügyi mentőcsomag elfogadása ellen, miután az unió egy tisztázatlan jogállamisági kritériumrendszerhez kötötte volna a támogatások kifizetését, megmásítva ezzel a júliusi tanácsi döntést.
Az unió soros elnökségét ellátó Németországgal folytatott tárgyalások nyomán, a csütörtökön kezdődő EU-csúcs előtt hazánk Lengyelországgal komoly politikai és jogi garanciákat harcolt ki.
Ahogy azt is, hogy a „jogállamiság elveinek megsértése” önmagában nem elégséges a mechanizmus elindítására. A jogállamiság megsértését továbbára is az alapszerződés 7-es cikke kezeli. Ez lényegében azt jelenti, hogy csak akkor alkalmazhatók a szankciók, ha a jogállamiság sérelme kifejezettem az EU pénzügyi érdekeivel összefüggésben valósul meg.
Lesz jogorvoslati lehetőség is. Magyarország és Lengyelország ugyanis az Európai Bírósághoz fordulhat a rendelet jogszerűségének vizsgálata érdekében, és mindaddig, amíg a vizsgálat nem zárul le, a Bizottság nem fog intézkedéseket javasolni.
A Mandiner információi szerint az új megállapodás szövege tisztázza: a rendelet nem általános hiányosságokra vonatkozik, hanem konkrét jogsértésre van szükség bármilyen eljáráshoz. A kormány részben azért kifogásolta az eddigi terveket, mert azok általánosságok alapján is, egyfajta politikai zsarolásra alkalmas eszközként tették volna lehetővé a jogállamisági mechanizmust. További adalék, hogy a lapunk által megismert dokumentum tisztázza: a jogsértő magatartások úgynevezett zárt listát képeznének, így ezek közé nem lehet beleérteni ettől eltérő jellegű szempontokat, például gender- vagy migrációs témákat.
További adalék, hogy a rendelet csak abban az esetben kerül alkalmazásra, ha az uniós jog által biztosított más eljárások nem biztosítják hatékonyabban az EU költségvetésének védelmét.
Ami a konkrét eljárást illeti: bevezetik az úgynevezett vészfékmechanizmust, amely szerint a Bizottság szankciós javaslatát az állam- és kormányfők testülete elé lehet terjeszteni. Az Európai Tanácsban viszont egyhangúságra van szükség a következtetések elfogadásához.
Fontos, hogy a mechanizmus a mostani uniós költségvetésre még nem vonatkozik, a Bizottság pedig amúgy sem fog intézkedéseket javasolni mindaddig, ameddig az uniós bíróság nem döntött a rendelet jogszerűségét illetően. Ez nagyjából két évet fog igénybe venni, ami azt jelenti, hogy
Ez komoly győzelem a magyar és a lengyel félnek. Kérdéses természetesen, hogy mire jutnak a tagállami vezetők a csütörtökön kezdődő csúcson, ám Orbán Viktor magyar miniszterelnök komoly esélyekkel utazhatott el ma Brüsszelbe.
Még a kormánypártisággal aligah vádolható 444 is kénytelen volt elismerni: Magyarország és Lengyelország lényegében megkapta, amit akart. Az Európai Parlament pedig szinte mindent elveszített, amit november elején szuszakolt bele a jogállamisági mechanizmusnak nevezett rendelet-tervezetbe. A jogállamisági mechanizmus tartalmát ugyanis jelentősen felpuhították, alkalmazását pedig évekre eltolták.
Nyitókép: Orbán Viktor miniszterelnök és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő Varsóban 2020. november 30-án. (MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Ami legjobban tetszik, az az elszánt hevület egy tisztább közélet megteremtésére.
Hajrá, TISZA, lássuk, milyen ezzel szemben egy valódi kormányzati siker! Francesca Rivafinoli írása.
Miközben Ázsia és más térségek erősödnek, a kontinens országai között nő a széthúzás.
A volt kormányfő a Hír Tv-nek adott exkluzív interjút.
A Fidesz elnöke is részt vett az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) fennállásának 70. évfordulóján tartott bécsi ünnepségen.
A Nyílt Társadalom Alapítványok elnöke már alig várja, hogy megtudja, mit tervez Magyar Péter.
A legkritikusabb területeken biztosítják lajtos kocsikkal az ivóvizet.
Új korszak köszöntött be a magyar sportban: a bizonytalanság helyét a racionális gazdálkodás veheti át a jövőben. A kilátásokról Szabados Gábor sportközgazdásszal beszélgettünk.
