Pintér Sándor közölte, a felzárkózási stratégiának megfelelően az oktatási, képzési, foglalkoztatási célkitűzések mellett cél a területi hátrányok csökkentése, az egészségügyi fejlesztés, a gyermekjóléti intézkedések és a szemléletformálás. A gyermekek oktatási esélyteremtő programjairól szólva elmondta, azokba 93 ezer embert vontak be, és mintegy 61 milliárd forintot használtak fel. A foglalkoztatási, képzési és lakhatási programokba 84 ezer embert vontak be, és mintegy 75 milliárd forintot fordítottak – mondta Pintér Sándor, hozzátéve: mindehhez jelentősen hozzájárultak az önkormányzatok és az egyházak is. A belügyminiszter jelezte, 2012-ben a szegénység és a társadalmi kirekesztettség kockázatának kitettek aránya 34 százalék volt, 2019-re ez 18,9 százalékra csökkent. A relatív jövedelmi szegénységi arány 15-ről 12 százalékra mérséklődött. A súlyos anyagi deprivációval érintettek aránya 27-ről 8 százalékra csökkent.
Közölte azt is, 2013-ban a roma nők foglalkoztatási rátája 18 százalék volt, 2019-re ez 37 százalékra emelkedett. A közfoglalkoztatáson belül a roma nők foglalkoztatási aránya magasabb a roma férfiakénál – jegyezte meg. A településeken végrehajtandó feladatokról szólva Pintér Sándor elmondta, első ütemben a leghátrányosabb települések közül 31-et választottak ki, s e célra 2 milliárd forintot különítettek el. A helyzetfelmérés megtörtént, az átalakítás megkezdődött, és a várhatóan 2021 decemberében vagy 2022 tavaszán beszámolhatnak majd a változásokról.
További 36 települést már kijelöltek, és a következő évtől még 50-et jelölnek ki