A Buddha-szobor körüli jogvita egy 2015-ben, Budapesten megrendezett kiállítás alkalmával pattant ki.
Egy ezeréves, múmiát rejtő Buddha-szobor visszaadására kötelezte a kelet-kínai Fucsien tartomány egyik bírósága Oscar van Overeem holland műgyűjtőt – adta hírül a China Daily című kínai pártlap hétfőn. A Buddha-szobor körüli jogvita egy 2015-ben, Budapesten megrendezett kiállítás alkalmával pattant ki. A fucsieni Jangcsun és Tungpu falvak lakói közül ugyanis valaki felfigyelt a kiállításon bemutatott szoborra, amely arról híres, hogy egy mumifikált testet rejt. A két falu tulajdonában álló Szanming templomból 1995-ben loptak el egy több mint ezer éve ott őrzött Buddha-szobrot, belsejében egy kínai szerzetes múmiájával.
Miután a fucsieniek a budapesti Természettudományi Múzeum kiállítása kapcsán gyanút fogtak, a holland tulajdonos sietve, idő előtt hazaszállíttatta a szobrot. A fucsieni falvak lakói egy amszterdami bíróságon nyújtottak be keresetet a Buddha-szobor visszaszolgáltatását követelve, ám a bíróság azt 2018 decemberében elutasította, arra hivatkozva, hogy a két faluközösség nem jogi személy, a holland műgyűjtő ráadásul tagadta, hogy lopott műkincsről lenne szó. Van Overeem akkor azt is állította, hogy a szobor már egy másik műgyűjtőhöz került, akinek a kiléte nem ismert. Ennek azonban ellentmondott egy tavaly januárban tett nyilatkozattal, miszerint hajlandó tárgyalni a szobor visszaadásáról.
A fucsieni bíróság pénteki határozata szerint van Overeemnek 30 napon belül vissza kell szolgáltatnia a szobrot a felperesnek, vagyis a két falu bizottságának. Az ítélet a szobrot közös tulajdonban lévő műkincsként határozta meg, amelyet a falvak lakói generációról generációra örököltek. A bíróság emellett úgy határozott, hogy a két falu bizottságainak jogukban áll keresetet benyújtani a szobor jogszerűtlen birtokosa ellen a faluközösségek nevében. A pert még 2015-ben indították el van Overeemmel szemben, és az eljárás során két nyilvános meghallgatást tartottak 2018-ban. A vitatott Buddha-szobor egy helybéli férfi, Csang-kung Cu-si testét őrzi, aki huszonévesen vált szerzetessé, és nagy tisztelet övezte, amiért embereket gyógyított és terjesztette a buddhista tanokat. A szerzetes 37 éves korában halt meg, mumifikált holttestét pedig a helyiek a Szung-dinasztia (960-1279) idején ágyazták a szoborba, majd évszázadokon át imádkoztak hozzá a jangcsuni szentélyben.
(MTI)
(Nyitókép forrása: Magyar Természettudományi Múzeum)
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Esze ágába se volt elmenni a húsdarálóba.
Estére 22 és 29 fok közé csökken a hőmérséklet.
Dobrev Klára és Magyar Péter vajon összebeszéltek, azért állítják valótlanul, hogy több millió magyar él már külföldön?
A multiknak, a bankoknak és az energiacégeknek védelmi hozzájárulást kell majd fizetniük.
Kósa Lajos szerint erre a napra tüntetést szervezni „a normális gondolkodás teljes hiányát” jelzi.
Cél az utasok biztonságának növelése, a tömegközlekedési eszközök nagyobb rendben és tisztán tartása.
Angela Merkel új memoárjában kendőzetlenül vall Donald Trump megdöbbentő viselkedéséről, Vlagyimir Putyin manipulációjáról és a saját politikai döntéseiről, amelyek a világ jövőjét alakították.
