Németek és németalföldiek a Kárpát-medencében – Hungarikumokkal a világ körül 8/1.
A nyolcadik évad első epizódjában négy külföldi származású személyt mutatnak be, akik a Kárpát-medencében leltek otthonra.
A börtönviszonyok miatt az elítélteknek járó kártalanításokból előbb az áldozatok kárigényét elégítik ki – mondta az államtitkár.
Megszűnik a börtönbiznisz; a börtönviszonyok miatt az elítélteknek járó kártalanításokból előbb az áldozatok kárigényét elégítik ki –ismertette Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az M1 aktuális csatorna híradójában csütörtök délután. A közelmúltban benyújtott vonatkozó törvényjavaslat szerint a rabok kártalanítási igényeit először a büntetés-végrehajtás (bv) bírálja el, és ha bv azokat nem tartja jogosnak, a büntetés-végrehajtási bíróhoz lehet fordulni, aki először megkeresi a korábban eljáró bíróságokat, hogy van-e olyan megítélt áldozati kárigény, amelyet ki kell a kártalanítási összegből elégíteni. Csak ezt követően rendelkezik az összeg kifizetéséről az elítélteknek – magyarázta Völner Pál.
Hozzátette: az elítéltnek járó kártalanítás kifizetése előtt az igazságügyi tárca is utánajár annak, van-e az elítélttel szemben érvényesíthető sértetti követelés. Az M1 aktuális csatorna híradójában elhangzott: az Országgyűléshez benyújtott törvényjavaslat célja, hogy elejét vegyék a visszaéléseknek, továbbá, hogy a rabok kárigényét egy többlépcsős folyamatban bírálják el, és a megítélt pénzből először az áldozatokat kártalanítsák.
Völner Pál szerdán közölte az MTI-vel, hogy az Igazságügyi Minisztérium benyújtotta a börtönzsúfoltság miatti kártalanítási eljárással összefüggő visszaélések megszüntetéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló javaslatot. Az államtitkár hangsúlyozta: a kormány célja, hogy megállítsa „a többmilliárdos iparággá változott börtönbizniszt” az eddigi szabályozás reformjával, emellett a bűncselekmények áldozatainak segítését, igényeik érvényesítését helyezi a középpontba.
(MTI)