A Volner Párt a mérleg nyelve lehet – Volner János a Mandinernek

Miért éppen a saját nevéről nevezte el a pártját? Valóban azért, mert önnek viszonylag nagy az ismertsége, s ez önmagában elég lesz a sikerhez?

A Medián legutóbbi felmérése alapján 68 százalékos az ismertségem, így valóban ez volt az egyik ok. A másik, hogy elsősorban a Jobbik korábbi szavazói, valamint azok, akik fontosnak tartják a polgári centrum létrehozását, jól ismerik a Volner János nevet. Tudják, hogy mérsékelt, normális hangon kommunikáló politikus vagyok, vállalható célkitűzésekkel, így

Ugyanakkor már alig több mint egy év van csupán a parlamenti választásokig, s ez idő alatt ilyen médiaviszonyok mellett borzasztóan nehéz felépíteni egy pártot. Az emberek jelentős része alulinformált, és amikor a szavazófülkében szembesülnek a rengeteg pártnévvel, nehezen tudnak választani. Viszont, ha meglátják a Volner Párt nevét, akkor pontosan tudni fogják, hogy ez melyik politikai erő, s oda húzhatják az ikszet.

Úgy gondolja, hogy ennyi idő alatt meg fogják tudni a választók, hogy kik önök és mit szeretnének?

Másfél hónapja mutattuk be a pártunkat a nyilvánosság előtt, de mindössze három tévészereplésünk volt, tehát rendkívül nehéz a helyzetünk. Ennek ellenére mindent megpróbálunk, hogy eljussunk a politikánkkal a választókhoz.

Nem fél attól, hogy amennyiben megbukik a pártja 2022-ben, kínos helyzetbe kerül, ezzel a neve is kvázi leszerepel?

Nem tartok attól, hogy a Volner Párt megbukik. Komoly esélyt látok arra, hogy azok közül, akik normális polgári alternatívában gondolkodnak, nagyon sokan ránk fognak voksolni. Felhívnám a figyelmét arra, hogy a főpolgármester-választáson a Tarlós István és a Karácsony Gergely között zajló kiélezett küzdelemben

Mi pedig ennél is több szavazót meg tudunk szólítani az ezzel hasonló politikai üzenettel, de kevésbé megosztó személyekkel.

Ön gyakran használja a polgári centrum fogalmát. De a Fidesz is nagyjából ebben a politikai mezőben határozza meg magát. Akkor miben tér el a politikájuk a nagyobbik kormánypártétól?

Fontos különbségek vannak közöttünk. Az egyik az, hogy mérsékelt jobbközép pártként számunkra elfogadhatatlan az, ahogy a Fidesz a saját oligarcháit helyzetbe hozza. Nem versennyel, értékelvű logika mentén döntenek arról, hogy ki nyeri a közbeszerzéseket, az állami megrendeléseket, hanem protekcionista, törzsi alapú kiválasztással. De azzal a hatalmi arroganciával sem tudunk azonosulni, hogy a legfontosabb, elvileg független, közhatalmat gyakorló állami intézmények, hivatalok, hatóságok élére a saját embereiket emelték. Elég csak a Kúriára, a Legfőbb Ügyészségre, az Állami Számvevőszékre, a Médiatanácsra, a Gazdasági Versenyhivatalra, az Országos Bírói Hivatalra gondolni, de ezzel még nincs is vége a sornak. Persze egyéb komoly problémáink is vannak a kormány működésével.

Nemrég utalt is egyre, az SZFE-ügyre. Itt miben hibázott ön szerint a kormány?

Ez is jó példa arra, hogy

A kuratórium öt tagja közül egy sincs olyan, aki az egyetemről érkezett volna. Mi ez, ha nem egy arrogáns hadüzenet?

Vidnyánszky Attila rendezőről, Lajos Tamás operatőr-producerről és Rátóti Zoltán színész-rendezőről nem mondható, hogy ne lennének szakmabeliek.

Mindhármuk mögött tiszteletre méltó életút áll, ez kétségtelen. Viszont betettek két olajipari üzletembert is, ezzel is azt üzenve, hogy „azt csinálunk, amit akarunk, hiszen miénk a hatalom”. Meggyőződésem, hogy ennek a döntésnek meglesz majd a böjtje.

Azt is mondta, az EU és a NATO iránt elkötelezett lesz a Volner Párt, ami különösen annak tükrében meglepő, ahogy még a régi Jobbik – amelynek ön az egyik vezetője volt – viszonyult ezekhez a szervezetekhez.

Komoly vitáink vannak az Európai Unióval, ugyanakkor azt rendkívül károsnak tartjuk, hogy a Fidesz belpolitikai okokból személyi konfliktusokat generál az EU meghatározó politikusaival. Európában – Lengyelországot leszámítva – azért maradt érdemi szövetségesek nélkül Magyarország, mert Orbánék mindenkivel összevesztek, még azokkal is, akikkel egyébként a legtöbb kérdésben megegyezik hazánk álláspontja. Ezt én rendkívül kontraproduktívnak tartom.

Miben nem értenek egyet az Unióval?

a nemzetállamok felszámolására tett kísérleteket, és a nemzeti szuverenitás megsértése ellen mi is harcolunk. Ha pedig ránk akarnak kényszeríteni olyan dolgokat, amelyek idegenek a magyarok gondolkodásától, értékrendjétől, az ellen felemeljük a hangunkat. Gondoljon csak például az LMBTQ-lobbi nyomulására, illetve arra, hogy ezt jogállamisági kritériumnak szeretnék beállítani.

Korábban, 8-10 éve azért ennél sokkal több problémája volt a Jobbiknak az Unióval. Nem gondolja, hogy majd a fejére olvassák az akkori párttársai és az Ön ezzel kapcsolatos nyilatkozatait?

Én a Jobbikon belül alapvetően Európa-párti vonalat képviseltem, és az Unión belül képzeltem el Magyarország jövőjét. Az viszont tény, hogy ezzel az állásponttal kisebbségben maradtam, ezt nem tudtam érvényre juttatni.

gondoljon csak például az iráni Forradalmi Gárda behívására, vagy arra, hogy kilépünk az Unióból…

Volt itt még durvább dolog is. Például uniós zászlóégetés.

Igen, de én ezekben az akciókban soha nem vettem részt, nem értettem ezekkel egyet.

S arra hogyan reagál majd, ha a régi Jobbik rasszista, antiszemita megnyilvánulásaival szembesítik? Akad belőlük bőven.

Amikor az amerikai republikánus párthoz közelálló think thank, a Frontiers of Freedom helyettes vezetője, Radványi Miklós nemrég Magyarországon járt, átbeszéltük vele a párt értékrendjét. De ennél talán fontosabb, hogy a szervezet tagjai átnézték az összes nyilvános szereplésemet 2007-től kezdve, s megállapították, hogy

Tehát mind az USA-ban, mind Nyugat-Európában abszolút szalonképes politikusnak számítok, akárcsak a pártom többi tagja is. Egyébként most is zéró toleranciát hirdetünk minden emberellenes ideológiával szemben, azt valljuk, senkit sem érhet hátrányos megkülönböztetés a származása, politikai elkötelezettsége, vallása, véleménye, családi állapota, anyagi helyzete miatt. Egyébként az is tény, hogy manapság Európára nem a kommunizmus vagy a nácizmus jelenti a legnagyobb veszélyt – ezeknek az eszméknek az újraélesztésére csak marginális csoportok tesznek kísérletet –, hanem a szélsőséges liberalizmus. Ezért sem a kommunistákkal, sem a nácikkal, sem a szélsőséges liberálisokkal nem kívánunk együttműködni.

S hogyan vélekedik az új Jobbikról, amely immár szerves része a balliberális ellenzéki tömörülésnek?

Teljességgel elfogadhatatlannak tartom azt, amit művelnek. Amikor 2018 tavaszán, Vona Gábor lemondása után felkértek, hogy legyek a párt új elnöke – hiszen addig én voltam a második számú politikusa –, nemet mondtam, mert

Másfelől ha én lettem a volna az elnök, akkor sem tudtam volna az akaratomat a pártra kényszeríteni, mert olyan szinten nagy volt az igény a Jobbikban, hogy összefogjon a baloldallal – amivel én abszolút nem értettem egyet –, hogy az elnökségben leszavaztak volna, így csak béna kacsaként dolgozhattam volna. S miután nem tudtam megakadályozni ezt a fordulatot, 2018 októberében, még a baloldallal történő decemberi összefogás előtt elhagytam a pártot. Ezzel ugyan befellegzett a politikai karrieremnek, de egy másodpercig nem bántam meg a döntésemet, hiszen én értékek mentén politizálok. A néppártosodással – ami a szélsőséges hangnem mérséklését, a kormányképesség megmutatását jelentette volna – egyetértettem, de a Jobbikban nem ez történt, hanem teljes fordulat a baloldal felé.

Ezután kacérkodott a Mi Hazánkkal is, de velük sem jött ki.

A Mi Hazánkba nem léptem be, nem is jelentkeztem oda, mindössze segítettem létrehozni a frissen bejegyzett párt képviselőcsoportját. De a párt rövidesen a szélsőjobb irányába mozdult el, így nem fogja tudni betölteni azt a szerepet, amit én eredetileg szerettem volna. Ahhoz ugyanis túlságosan a jobb szélen áll, hogy számottevő politikai erővé tudjon válni. A régi Jobbik 16,7 százalékkal került be 2010-ben a parlamentbe, a Mi Hazánk most egy-két százalékon áll, teljesen más a politikai környezet is, mint 10 évvel ezelőtt.

Több helyen nyilatkozta, hogy a Volner Párt 2022-ben a mérleg nyelve lesz. Ez mit jelent konkrétan? Ha sem a Fidesz, sem a baloldali konglomerátum nem ér el abszolút többséget, akkor bármelyikükkel készek lennének koalícióra lépni vagy őket kívülről támogatni?

Ha a Závecz Research vagy a Republikon Intézet legutóbbi közvélemény-kutatási adatait vesszük, akkor egyértelmű, hogy teljesen kiegyenlítődtek az erőviszonyok a két fél között. S ha a Volner Párt bekerül a parlamentbe, akkor valószínű, hogy egyik félnek sem lesz meg a kormányalakításhoz szükséges többsége, azaz külső támogatásra fognak szorulni. Mi egyikükkel sem kívánunk koalícióra lépni, de szeretnénk a programpontjainkat – demokratizálódás, megszabadulás a baloldali és jobboldali oligarcháktól, versenyképesség növekedése – megvalósítani, s ez sikerülhet, ha a mérleg nyelvének szerepét töltjük be.

Legyünk konkrétak, s tegyük fel, hogy a baloldal és a Fidesz megszerzi a mandátumok 47-47 százalékát, a Volner Párt pedig a maradék hatot, akkor mind a Fidesz, mind a baloldali tömörülést hajlandóak lennének kívülről támogatni?

Egyiket sem támogatnánk, a programunkat szeretnénk végrehajtani. Azt persze nehezen tudom elképzelni, hogy ezt egy baloldali többségű kormány végrehajtja. Ilyen például az alaptanterv, amelyet mi nemzetibbé szeretnénk tenni, s ez nem nacionalizmust jelent, hanem azt, hogy a gyerekek jobban kötődjenek a hazájukhoz, büszkék legyenek Magyarországra.

Ha senkit nem támogatnak, nem szavazzák meg egyik oldal miniszterelnök-jelöltjét sem, akkor nem tud megalakulni a kormány, hiszen nem tud többséget szerezni a parlamentben.

Akkor kénytelenek lennének nagykoalícióra lépni egymással, aminek persze sem a Fidesz, sem a baloldali-liberális oldal szavazói nem örülnének. Vagy kénytelenek lennének a mi programunkat végrehajtani:

Ez világos, de ahhoz, hogy bárki végre tudja hajtani a programjukat, kormányra kell kerülnie. A fenti mandátumarányt figyelembe véve pedig mindenképp szükség lenne az önök szavazatára… De akkor lépjünk tovább. Hol tart a programjukat író szakértőik bemutatása, mert erről elég kevés hír jelent meg?

Folyamatosan ismertetjük meg a közvéleménnyel a szakértőinket. Köztük van a történelemből doktorált Jávor Miklós, a klíma- és energetikai kérdésekben járatos szakmérnök Büki Szabolcs és Lisztóczky Hajnalka, aki rendező-koreográfusként dolgozik s egyébként az SZFE-n végzett. Rövidesen be fogunk mutatni egy orvos-igazgatót, aki az egészségügyi jogviszonyról, a béremelésről mondja el a véleményét, illetve egy volt alkotmánybírót is, aki tanította Orbán Viktort. Sokáig szeretnénk folytatni az értelmiségi holdudvarunk bemutatását, meggyőző a lista, csupa kiválóság.

Elárulja a volt alkotmánybíró nevét?

Előre nem szeretném, majd meglesz a hivatalos bemutatása, amit kissé nehézkes megoldani a járvány idején. S rajtuk kívül vannak még a támogatóink közül olyanok, akik az akadémiai életben, a felsőoktatásban játszanak meghatározó szerepet. Mivel nehezen kerülünk be a médiába, készítünk egy értelmiségi arcképcsarnokot, amit felteszünk a honlapunkra, így bárki megismerkedhet velük.