Hány szír migránst lehetne hazaküldeni Európából? Mutatjuk!
Miközben a kormányok óvatosságra intenek, Európa-szerte egyre többen vetik fel, hogy itt az ideje az Aszad-rezsim elől elmenekült szíriaiaknak visszatérni az országukba.
A miniszter az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament között létrejött megegyezést „rossz kompromisszumnak” minősítette.
A Die Welt című konzervatív német lap „Mi vagyunk a fekete bárány, csak azért, mert nem akarunk migrációt?” címmel interjút közölt a hírportálján pénteken Varga Judit igazságügyi miniszterrel.
A miniszter az Európai Unió Tanácsa soros német elnökségének munkájáról elmondta, hogy a koronavírus-világjárvány ellenére eddig pozitív a mérleg. Szerinte a legfontosabb feladat, hogy az uniós intézmények és a tagállamok megállapodjanak a járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozását szolgáló 750 milliárd eurós újjáépítési alap forrásainak lehető leggyorsabb szétosztásáról. A jogállamiság és az uniós támogatások összekapcsolásáróla német soros elnökség közvetítésével az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament között létrejött megegyezésről azt mondta, „rossz kompromisszum” született, amely nem védi, hanem veszélyezteti a jogállamiságot.
A megegyezés egyik következménye az „ideológiai zsarolás” lehet, Brüsszel pénzügyi szankciókkal fenyegetve az általa helyesnek vélt politikai álláspontok átvételére kényszeríthet tagállamokat – mondta. „Ez szakítás a tagállami állam-, illetve kormányfők testülete, az Európai Tanács júliusi megállapodásával, amely szerint nem lehet politikai és ideológiai természetű mechanizmushoz kötni a hétéves EU-s költségvetés és az újjáépítési alap forrásainak szétosztását” – fejtette ki Varga Judit, aláhúzva, hogy
Arra a kérdésre, hogy mit jelent számára az ideológiai zsarolás, elmondta, hogy szankciókkal sújthatnak egy tagállamot, ha nem illeszkedik a „politikai fősodorhoz” például a migrációs politikában, a családpolitikában vagy a „multikulturális ideológiák” területén. Kiemelte, hogy nincs pontos meghatározás a jogállamiság fogalmára, így januártól akár az is előfordulhat, hogy egy uniós biztos eljárást indít Magyarország ellen, ha azt olvassa a brit The Guardianben vagy a német Der Spiegelben, hogy „Magyarország komisz ország”.
Hozzátette, hogy megvannak a megfelelő megoldások az EU-s alapértékek védelmére, és ezeken csak úgy lehet változtatni, ha „a tagállamok egymás szemébe néznek, megbeszélik a problémát és egyhangúlag módosítják az (uniós) szerződéseket”. „Az egyhangúlag hozandó döntések szabályát nem lehet megkerülni, és aki mégis ezzel próbálkozik, az veszélyezteti a koronavírus-válság elleni küzdelem sikerét” – mondta a miniszter. Kiemelte, hogy elfogadhatatlanok és
„Mi meg akarjuk óvni keresztény gyökereinket. Nem akarunk multikulturális társadalmat. Meg akarjuk tartani a házasságot férfi és nő kötelékének. Nem is kritizáljuk Franciaországot a jogállamiságra hivatkozva azért, mert sok migránst behoztak az országba a munkaerőpiac számára. Ez az ő dolguk. Bizonyos ügyeket minden ország saját maga dönt el” – mondta Varga Judit. Oktatási, migrációs és gazdaságpolitikai példákat említve kifejtette, hogy a kormány politikai ellenfelei jogállamisági kérdésnek állítják be az általuk kifogásolt magyar szabályokat, hogy rákényszerítsék Magyarországot olyan döntésekre, amelyekhez nincs politikai támogatottság az országban. „Bizonyos EU-s intézmények a magyar ellenzék szerepét játsszák, amivel megsértik Magyarország szuverenitását” – jelentette ki az igazságügyi miniszter.
(MTI)
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán