Kerekes György kiemelte: a lakosság is sokat tehet a levegő minőségének javításért. Emlékeztett, hogy az Európai Számvevőszék korábbi elemzése szerint Magyarország a negyedik legrosszabb levegőjű uniós tagország, itt a téli időszakban a légszennyezettségi adatok esetenként még a kínai és indiai adatokat is meghaladják. A klímapolitikai intézet vezetője úgy véli, Magyarországon a téli időszakban a legnagyobb problémát az elavult fűtőberendezések jelentik, illetve az ezekben elégetett rossz minőségű tüzelőanyag, amely sok esetben nem más, mint szilárd hulladék (rongyok, különféle műanyagok, háztartási szemét).
A klímaváltozás napjaink egyik legmeghatározóbb társadalmi és gazdasági kérdése
A közleményben hangsúlyozták: már rövidtávon is jelentősen javulna a levegőminőség a megfelelő tűzifa (maximum 15 százalékos nedvesség tartalmú, erdőgazdálkodásból származó tűzifa, brikett vagy pellet) használatával és a fatüzelésű rendszerek fejlesztésével. Hosszú távon pedig a háztartási körülmények közt termelt megújuló energia vagy a földgázra alapozott fűtéskorszerűsítés, energiaoptimalizálás és az energiahatékonyság növelése jelenthetne megoldást, de a szálló por mennyiségét már a jó minőségű, száraz tűzifa biztosítása is jelentős mértékben visszaszoríthatná.