Az MNB hozzájárult a magyar gazdaság növekedéséhez, a világ jegybankjai között kivételes sikert ért el – hangsúlyozta a jegybankelnök.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) eredményesen, nyereségesen gazdálkodott 2019-ben – mondta Matolcsy György jegybankelnök éves meghallgatásán az Országgyűlés gazdasági bizottságában hétfőn. A bizottság elfogadta az MNB 2019-es üzleti jelentésének és beszámolójának benyújtását 10 igen és 5 nem szavazattal. Matolcsy György hangsúlyozta, hogy az MNB hozzájárult a magyar gazdaság növekedéséhez, a világ jegybankjai között kivételes sikert ért el, mert a középtávú célon belül tudta tartani az inflációt, amely átlagosan 3,4 százalékos volt tavaly, az Eurostat szerint is. Jelezte: az unió jegybankjai közül csak az osztrák ért el hasonló eredményt, semelyik másik nem teljesítette – még az Európai Központi Bank (EKB) sem – a saját maga által kitűzött inflációs célt.
Az infláció a láthatatlan veszély, ahol nincs infláció, ott nincs megtakarítás, és nagy bajban van a befektetői közösség is – mondta. A képviselői kérdésekre közölte: nulla százalék körüli inflációval nem lehet gazdaságot működtetni, és megerősítette, a jegybank nem számol inflációt, azt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az Eurostat szerinti nemzetközi standardoknak megfelelően méri. Azt veszik adottnak, a jegybank azzal számol – mondta. Ismertette:
Az aranytartalékon elért árfolyamnyereség adta a 2019-es év rekordnyereségének döntő részét, a kamatnyereség 50 milliárd forint volt. Egyetlen eredményt sem lehetett volna elérni a kormány, az Országgyűlés és a jegybank stratégiai szövetsége nélkül – hívta fel a figyelmet. Megjegyezte, hogy az eredmény felhasználásáról az igazgatóság dönt, amihez a kormány kéréseit tartják meghatározónak, a kormány pedig azt kérte, hogy fizessenek osztalékot. Felvetésre rámutatott: azért állítják, hogy a Trianon utáni 100 év legsikeresebb évtizede zárult le 2019-ben, mert növekedés és az egyensúly egyszerre volt jelen, arra szavai szerint érdemes büszkének lenni, és „jó lenne megismételni”.
Visszautasította, hogy a jegybank mozgástere szűkült volna. A 2013-2019 között meghozott intézkedések egyértelműen tágítják 2020-tól az MNB mozgásterét a jegybankelnök szerint. Példaként említette, hogy a cseh jegybank mérlege a cseh GDP 62 százaléka, az EKB mérlege az eurózóna GDP-jének 54 százalékát teszi ki, és meredeken nő. Matolcsy György szerint ez világosan jelzi, hogy „mi megtehettük, hogy 24 százalékról 38 százalékra, és valószínűleg tovább vigyük fel a jegybank mérlegét”. Tágult az MNB mozgástere, mert helyes költségvetés-konszolidációra épülő, monetáris politikai fordulat történt – jelentette ki. A GDP jelentős visszaesése egyértelműen a járványnak, az egészségügyi válságnak tudható be. Ráadásul a koronavírus-válság a legerősebb pontjain ütötte meg a magyar gazdaságot: a beruházásoknál, az exportnál, és a turizmusnál.
– mondta.
Hangsúlyozta, hogy a válságkezelés Magyarországon idáig sikeres volt, dobogós az unión belül. Az MNB idén négyezermilliárd forinttal járul hozzá a magyar gazdaság, a költségvetés, a pénzügyi rendszer működéséhez. Ez az év vége felé közelebb lesz a GDP 9 százalékához. Megismételte: a jegybanknak nincs árfolyamcélja, nem is lehet. Az inflációs célkövető rendszerben az egyetlen horgony a középtávú inflációs cél. Semmi más nem befolyásolja az MNB monetáris politikáját – húzta alá. Megjegyezte azt is, 1 százalékos árfolyamváltozás 0,1-0,2 százalékos inflációs változást okoz, mérik az árfolyamhatást, de nem tudják befolyásolni a piacon kialakuló dinamikákat, mozgásokat. Árfolyamcélja sincs az MNB-nek ahogy eredménycélja sincs – szögezte le a képviselők felvetésére.
(MTI)
Magyar Péter a korábbi baloldali elit által használt kommunikációs stílusra állt át, vélhetően azt remélve, hogy ez majd kihúzza a pártot a gödörből. Ez azonban egy kétélű fegyver.
Az Eurostat friss számai porrá zúzták az ellenzéki riogatást: kiderült, hogy Ausztriában és Szlovákiában is nagyobb a drágulás, mint nálunk, hiába fizetnek euróval.
Megtartotta 2025 utolsó kamatmeghatározó ülését a jegybank monetáris tanácsa. Ahogyan az várható volt, ezúttal sem változtattak az alapkamat mértékén.
Emelkednek a nevelőszülői díjak, új kiberbiztonsági törvény lép életbe és újabb népszámlálás jön.
A kormányfő a parlament délelőtti ülésének örült így közösségi oldalán.
Megszavazta szerdán az Országgyűlés azt a törvénymódosítást, amelyet az elmúlt napokban folyamatosan támadtak baloldalról, közben szakértők szerint is csak egy joghézagot iktatott ki.
A budapesti segélyhiteltörvény újabb bizonyítéka annak, hogy a nemzet fővárosának zavartalan működése felette kell, hogy álljon a politikai csatározásoknak – tette hozzá a tárcavezető.
Természetesen ezt a karácsonyt sem ússzuk meg Kevin nélkül, de a streamingszolgáltatók kínálatában számtalan más alkotást találni, amely megteremtheti az ünnepi hangulatot. Öt kiváló és igencsak eltérő hangulatú filmet ajánlunk.
Ismerős dallamok szólnak, visszatérnek a jól bevált receptek, ugyanazokat a történeteket meséljük el – és ugyanazokat a filmeket nézzük.
