Vasárnap érkezett a hír: Szájer József lemond EP-képviselői mandátumáról. Frakciótársaként meglepte Szájer döntése?
Egy fajsúlyos ember fajsúlyos döntése bármikor és bárhogyan is érkezik,
tiszteletet érdemel.
Ennyi év és az elvégzett munka után, főleg ilyen politikai közegben nem meglepetés, inkább természetes, ha egy vezető – egyszerűen fogalmazva – mást akar csinálni.
Az Európai Parlament fejlesztési bizottságában múlt hétfőn kellett volna dönteni az EU válsághelyzeti alapjainak meghosszabbításáról. Ön a közösségi oldalán a baloldalt vádolta a döntés megakasztásával. Mi történt?
Az Afrika számára könnyebben, rugalmasabban hozzáférhető források tagállami és uniós befizetésekből tevődnek össze a határozott időre létrehozott alapokban, ezeket időről időre meg kell hosszabbítani. A zöldek és a szocialisták ezt mindenáron meg akarták akadályozni. Ők még inkább centralizálnák a támogatásokat, és csak az EU-s forrásokat csoportosítanák át az afrikai ügyekre – ez számunkra elfogadhatatlan.
Ideológiai vagy praktikus megfontolásból nem támogatja a javaslatot a szocialista frakció?
Nehéz eldönteni. Az indoklásuk szerint a centralizált támogatási formában a pénzek hamarabb eljutnának a célországba. Ám szerintem nem ez az igazi ok. Inkább az a szándék állhat a háttérben, hogy minél több ügy – így ez is – kerüljön át nemzeti hatáskörből uniós hatáskörbe.
Ezek tehát ideológiai alapú taktikai megfontolások.
Hölvényi György, a Fidesz-KDNP EP-képviselője, az EP Fejlesztési Bizottságának tagja
Van még idő a döntésre anélkül, hogy az alapok működése megakadna?
Ezt ma senki sem tudja megmondani. Ez részben az EP-n túlmutató pénzügyi alkuk függvénye. A probléma viszont az, hogy ezzel a legkiszolgáltatottabb, a leginkább rászoruló földrész is a politikai játszmák részévé válik.
Az EU-nak jelenleg hány segélyezési alapja van, milyen célra irányulnak?
Négy segélyezési alap van: az afrikai, a dél-amerikai, a szíriai és a Közép-Afrikai Köztársaság stabilizálására szánt alap. Én Afrikával kapcsolatban a segélyezés szó helyett a támogatást szeretem használni, mert elsősorban együttműködésről van itt szó. Az uniós pénzek csak akkor érhetnek célba, ha megtaláljuk a helyi partnereket. Az afrikai országokban kormányzati szervekkel, helyi szervezetekkel, egyházakkal működünk együtt. Utóbbiak bevonása elengedhetetlen a hatékony helyben segítéshez. Az EU-ban több évtizede zajlik a vita arról, miként kell támogatni a rászorulókat. A poszt-gyarmatosító gondolkodásmód szerint az van: odamegyünk,
és megmondjuk az ország vezetőinek, mit kellene tenniük, majd ha jól viselkednek, segélyezünk.