A 2020 júliusban indult kísérleti szakasz 12 helyszínen zajlott, a tapasztalatok alapján az egész országban megkezdik a leginkább szennyezett területek megtisztítását. Kiemelte, hogy ebben a munkában mindenkire számítanak: a lakosságra, a vállalkozásokra, a közigazgatási szervekre, az önkormányzatokra és a civil szervezetekre is. Kitért arra, hogy szeretnék, ha a törvény a lehető legszigorúbban sújthatna le az illegális szemetelőkre, és szeretnének segíteni a tulajdonosokat ingatlanjaik megvédésében. Az ITM pályázati konstrukcióját ismertetve Boros Anita elmondta: a civil szervezetek pályázatot nyújthatnak be köztulajdonban álló, már megtisztított terület őrzésére, illetve a nagyobb területeken elszórtan fellelhető, nagygépi munkálatokat nem igénylő hulladéklerakatok felderítésére és felszámolására. A gazdálkodó szervezetek pályázatot nyújthatnak be a köztulajdonban álló, kezelésükben lévő területek megtisztítására.
Az egyházi jogi személyek pedig a kezelésükben vagy tulajdonukban álló területen található illegális hulladékok összegyűjtésére és elszállítására pályázhatnak – mondta el Boros Anita. Önálló pályázati célterületként nevesítették a rendkívüli helyzetek, kirívó hulladékmennyiség felszámolását; ebben az esetben pályázhat mindegyik pályázói kör. Boros Anita kiemelte: minden támogatott számára előírják, hogy a megtisztított területet folyamatosan figyelni, őrizni kell, megakadályozva ezzel a további, illegális szemétlerakást. Közölte azt is, hogy szeretnék támogatni az ingatlanvédelmi rendszereket bevezetését a magán és a köztulajdonban álló ingatlanoknál. Támogatni kívánják a nem elektromos sorompók kiépítését, valamint kamerarendszerek telepítését.
Vissza nem térítendő támogatás