A köztársasági elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a lakosság úgy is hozzájárulhat a klímaváltozás megállításához, ha például a földgázzal fűtő háztartásokban egy fokkal csökkentik a lakás hőmérsékletét.
A klímaváltozással, fenntarthatósággal összefüggő kérdések a koronavírus-járvány elmúltával is megmaradnak – mondta Áder János köztársasági elnök az Emberi Erőforrások Minisztériuma által idén ötödik alkalommal meghirdetett fenntarthatósági témahét online nyitórendezvényén.
Az államfő az Origo.hu hírportálon elérhető felvételen úgy fogalmazott, a Föld azt üzeni: „Ébresztő, élj ökosan!”. Áder János szerint mindenki érezheti, hogy valami megváltozott a környezetében. Példaként említette, iskolás korában elképzelhetetlen volt, hogy szeptemberben tartósan 30 fok felett legyen a napi csúcshőmérséklet, az ősz első hónapjában pedig hőségriadót kelljen elrendelni, miként az három éve történt.
Kiemelte, nemcsak a Kárpát-medencében változik valami, hanem mindenütt: sok millió hektárt letaroló tűzvészek, minden korábbi rekordot megdöntő árvizek, hőségrekordok az északi sarkkörön túl, évekig tartó aszályok, kihaló állat- és növényfajok, éhínséget hozó sáskajárások tapasztalhatók a világban. A klímaváltozásnak nemcsak a hőségrekordok, az aszályok, az erdőtüzek a következményei, hanem az is hogy az elmúlt években felgyorsult a víz körforgása, az úgynevezett hidrológiai ciklus is, ami a korábbiaknál egyenetlenebb csapadékeloszlást, pusztítóbb viharokat, özönvízszerű esőket és váratlan villámárvizeket okozhat – fejtette ki Áder János.
Az államfő aláhúzta, a természeti katasztrófák számos országban élelmiszerhiányt okozhatnak, az éhínségek pedig társadalmi feszültségekhez, politikai bizonytalanságokhoz vezethetnek. Nem véletlenül kongatta meg a vészharangokat az ENSZ főtitkára, António Guterres, aki 200 milliárd dollár segélyt kért a fejlett országoktól – közölte.
Áder János hangsúlyozta, az adatok egyértelműen bizonyítják, hogy az ember vált a bolygó életének legnagyobb veszélytényezőjévé.
A növekvő népesség egyre többet fogyaszt: a vízfogyasztás kétszer, az energiafogyasztás háromszor olyan gyorsan nő, mint a népesség – mondta, majd hozzátette, az egyre nagyobb energiaigényt jelentős részben még mindig szénerőművek elégítik ki, a jelenlegi klímaváltozásért pedig elsősorban a szén-dioxid és a többi üvegházhatást okozó gáz tehető felelőssé.
Szólt arról is, hogy ebben a folyamatban a közlekedésnek is jelentős szerepe van: míg ötven éve 200 millió autó közlekedett a Földön, addig most 1,5 milliárd, a repülőgépen utazók száma 300 millióról 4 milliárdra emelkedett, a növekvő élelmiszerigények miatt pedig 100 millió hektár trópusi erdőt vágtak ki 1980 és 2000 között.
Áder János aláhúzta, a klímakatasztrófa elkerülése érdekében a széndioxid-kibocsátás csökkentése, az úgynevezett dekarbonizáció a legfontosabb feladat. Magyarország ennek érdekében bezárja az utolsó nagy szénerőművet, a Mátrai Hőerőművet, többszörösére növeli a naperőművi kapacitást, az atom- és napenergia segítségével pedig már tíz év múlva eléri, hogy az országban megtermelt áram 90 százaléka szén-dioxid-mentes legyen - sorolta. A köztársasági elnök közölte: elkezdődik a tömegközlekedésben használt buszok elektromosra cserélése, és elindul egy több százezer hektáros erdőtelepítési program.
Áder János ezúttal is felhívta a figyelmet arra, hogy a lakosság saját maga úgy segíthet, ha például a földgázzal fűtő háztartásokban egy fokkal csökkenti a lakás hőmérsékletét, ezzel ugyanis 7 százalékkal kevesebb földgázt fogyasztanak, és a széndioxid-kibocsátásuk is kevesebb lesz.
Az államfő a volt amerikai elnök Barack Obamát idézve hozzátette: a mostani generáció az első, amelyik a saját bőrén érzi a klímaváltozás következményeit és az utolsó, amely még tehet ellene. „Az emberiség mostanáig a természettel küzdött, mostantól a saját természetével kell megküzdenie” – idézte Gábor Dénes magyar Nobel-díjas fizikust Áder János, megjegyezve, hogy a fenntarthatósági témahét jó lehetőséget nyújt a tájékozódásra, a kérdések felvetésére, a megoldások keresésére és a szemléletformálásra.
Az idei fenntarthatósági témahét október 5-9. között zajlik. Eddig több mint 1700 iskola – ebből csaknem százhúsz a határon túlról – 380 ezer diákja regisztrált a programba.
(MTI)
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
Soha ennyire nem figyeltek még valószínűleg külföldi voksolást Ukrajnában, mint a mostani magyarországi országgyűlési választást. A rekordrészvételről szóló beszámolók a legtöbb ukrajnai hírportálon címlapon futnak.
Magyarország NATO-szövetségeseivel együtt úgy döntött: ideiglenesen kivonja a bagdadi missziót Irak területéről.
Egyetlen tollvonással levehetnék az emberek válláról az energiaterhet, mégsem lépnek.
A Samsung hangsúlyozza, hogy nem riadnak vissza súlyosabb jogi lépésektől a továbbra is hamis információkkal élő sajtóorgánumok ellen.
Még a Benes-dekrétumok is szóba kerültek.
A szociális intézmények telítettsége 90 százalék körüli jelenleg.
A háttérben hatósági vizsgálat zajlik a sorozatos főnyeremények miatt.
Szép lassan a hívek számára is láthatóvá válik, hogy a királyuk meztelen.
