Évtizedes magyar munka van az új EU-s romastratégiában

Remélhetőleg beváltja az Európai Unió új romastratégiája a hozzá fűzött reményeket. Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) szeptember elején megszavazta a nemzeti romaintegrációs stratégiák végrehajtásáról szóló jelentést, amely a 2011-es romastratégia után új lendületet hozhat az uniós roma közösségek életébe. Járóka Lívia, az EP fideszes alelnöke, a jelentés néppárti társ­előadója szerint

hiszen „sem az Európai Bizottság, sem a Tanács nem fogadta meg az Európai Parlament – így a jelentéstevők – javaslatait és észrevételeit”.

A 2011-es jelentésből olyan alapvető pontok maradtak ki, mint a részletes nyomonkövetés, a folyamatos visszacsatolás és ellenőrzés mechanizmusa, vagy éppen a helyi roma közösségek aktív bevonása a folyamatok tervezésébe és végrehajtásába. Járóka kiemelte, hogy ezeket a hiányosságokat igyekezett pótolni a 2020-as új stratégia: a tagországok számára kötelező célkitűzéseket határoztak meg, elősegítve ezzel a hatékony integrációt, a szegénység és a cigányellenesség felszámolását. 

A cigányság helyzete az Unióban 

A roma kisebbség a kontinens legnagyobb etnikai kisebbsége. Becslések szerint 10-12 millió roma él Európában, ebből 6 millió az Európai Unióban. A marginalizálódás, a rossz munkaerőpiaci és társadalmi integráció, a rossz egészségügyi állapot, a szegénység és a korlátozott hozzáférés az egészségügyhöz, valamint az oktatáshoz magasabb halálozási arányokat és alacsonyabb várható élettartamot eredményez. A jelentés szerint

ezt pedig a következő adatok teszik igazán sokkolóvá: 

• a romák 33%-a folyóvíz nélküli lakásban él; 
• a roma gyermekek egyharmada jön olyan háztartásból, ahol éheznek; 
• valamint a 6-24 év közötti fiatalok 50%-a nem vesz részt az oktatásban. 

A fentiek alapján három fő problémakört lehet kiemelni. Az integrációt, a hátrányos megkülönböztetést, valamint a közszolgáltatásokhoz való egyenlőtlen hozzáférést. Ezek a körök a 2011-es jelentésben is fontos szerepet kaptak, azonban

A közös uniós romastratégiához, igazított nemzeti romastratégiák jelentős különbségeket eredményeztek a tagállami sikerek és kudarcok között. A területek, ahol sikereket könyvelhettek el a tagállamok a következők: 

• a romák oktatási helyzete javult, a szegregáció azonban továbbra is nagy problémákat okoz;
• a közösségek egészségügyi állapota is javult; 
• a szegénység elleni általános fellépés részleges sikereket tudhat a magáénak; 
• a hátrányos megkülönböztetés pedig bizonyos területeken csökkent. 

A fentiekkel szemben azonban

A jelentés kiemeli, hogy a „munkaerőpiacra való belépés terén nem figyelhető meg javulás, sőt a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatal romák aránya még növekedett is” – 2019-ben a romák 68%-a volt korai iskolaelhagyó. 

Vendéglátó eladó tanulók órára érkeznek a Nyíregyházi Szakképzési Centrum (SZC) Bencs László Szakközépiskolájában 2020. február 18-án. Kétmilliárd forintos program indult 2017-ben a roma lányok korai iskolaelhagyásának megelőzésére. Az Oktatási Hivatal (OH) Esélyteremtés a köznevelésben elnevezésű európai uniós projektjének célja az iskolai lemorzsolódás csökkentése, a befogadó nevelés támogatása, valamint a hátrányos helyzetű tanulók oktatási és munkaerőpiaci esélyeinek növelése.
MTI/Balázs Attila

Új célok és eszközök, régi köntösben 

A helyzet tehát korántsem egyszerű, sok a tennivaló. A 2020-as romastratégia kiemeli a 2011-es jelentés részleges sikertelenségének egyik elemét, a politikai akarat hiányát.

Ennek érdekében a 2020 utáni időszakra szóló jelentés ún. uniós irányelv lenne, amely kötelező erejű jogi aktus volna a tagállamok számára a romaintegrációs célok elérése tekintetében. Ennek érdekében az Unió még egy lépést tesz a szorosabb integráció felé, ugyanis

Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy a helyi és nemzeti költségvetések kidolgozásakor a prioritások között fog szerepelni a roma háttérrel rendelkezők integrálása – értsd: sikeres integráció – sok pénz; sikertelen integráció – kevesebb pénz. 

A 2020-as stratégia fő elemei a következők: 

• növelik a roma fiatalokra, nőkre és gyermekekre irányuló beruházásokat;
• támogatják ezen csoportok aktív társadalmi szerepvállalását;
• nagyobb figyelmet fordítanak a roma népesség EU-n belüli mobilitására; 
• valamint a cigányellenességgel szemben fellépő konkrét intézkedéseket is elvárják a nemzeti stratégiáktól.

A fentiek mellett még fontos szerepet fog kapni az oktatáshoz, a művészetekhez, a nyelvhez és a kultúrához való egyenlő és méltányos hozzáférés; az egészségvédelem javítása; a minőségi és megfizethető lakhatás és környezeti igazságosság; valamint a romák egyenlő részvétele a döntéshozatali folyamatokban.    

Magyar kezdeményezésekkel teli stratégia 

A 2020-as romastratégia megalkotásában jelentős szerepet vállaltak a magyar EP képviselők, különösen Járóka Lívia roma EP-képviselő, a Fidesz és a Néppárt tagja. Járóka már a 2011-es stratégia megalkotásakor is fontos szerepet töltött be, hiszen a romastratégia a magyar soros elnökség egyik kiemelt eleme volt, a Fidesz és a Néppárt közös projektje.

A 2011-es jelentésben sok olyan pont szerepelt, amelyeknek kilenc évet kellett várnia, ugyanis a Bizottság az első romastratégia elfogadásakor sok elemet kivett a végleges dokumentumból – ezen elemek többsége azonban a 2020-as jelentésben már szerepel.

A bizottsági szavazás különleges, mivel a DK-s Dobrev Klára (S&D), a momentumos Donáth Anna (RENEW) és Járóka Lívia (Fidesz, EPP) is igennel szavaztak a bizottsági dokumentumra, igencsak különleges együttműködést létrehozva –

A jelentést 52 szavazattal, 9 ellenszavazattal és 5 tartózkodással fogadta el a Bizottság, a következő állomás pedig az Európai Parlament plenáris ülése lesz – reméljük sikerrel jár! 

A görbEUborka a Mandiner európai uniós történésekkel foglalkozó rovata. Pletykák, történeteket, elemzések, botrányok, hírek Brüsszelből, amik felrázhatják a magyar hétköznapokat is! Kattints a rovat összes cikkéért.

Nyitókép: Zarándokok a csatkai búcsúban, a Komárom-Esztergom megyei falu határában, a Szentkúti kápolna közelében 2018. szeptember 8-án. A Csatkán Kisboldogasszony napja alkalmából tartott búcsú a kárpát-medencei oláh cigányok legfontosabb egyházi ünnepe. MTI Fotó: Balogh Zoltán