A népességnövekedés és a csökkenő természeti erőforrások miatt.
A Gazdasági és Békekutató Intézet (IEP) szerdán közzé tett jelentése rámutat arra, hogy becslések szerint a világ lakossága 2050-re mintegy 10 milliárdra növekszik majd, a természeti kincsekért és az üzemanyagért folytatott harc pedig éleződhet. A nemzetközi kutatóintézet, amely évente teszi közzé globális terrorizmus- és békeindexét, a jelentésben a fekete-afrikai, a közel-keleti és a közép-ázsiai térséget emeli ki, ahonnan vélhetően a legtöbben kényszerülhetnek otthonaik elhagyására. A kutatás leszögezi, hogy a migráció világszerte akár 1,2 milliárd embert is érinthet, hozzátéve, hogy ez a szám 2019-ben körülbelül 30 millió volt.
Beláthatatlan következmények
„Ennek óriási társadalmi és politikai következményei lesznek, nem csupán a fejlődő országokban, hanem a fejlettekben is, mert a lakhelyeiket elhagyni kényszerülő emberel tömegei nagyobb menekültáradatot jelentenek a legfejlettebb államokra nézve is” – szögezte le az IPE alapítója, Steve Killelea. Ugyanakkor rámutatott arra, hogy a világban máris 60 százalékkal kevesebb édesvíz van, mint 50 évvel ezelőtt, az élelmiszer iránti kereslet a következő 30 évben pedig vélhetően mintegy 50 százalékkal nő, nagyrészt az ázsiai középosztály növekedése miatt.
Veszélyeztetett országok
A kutatás a várható fenyegetéseket két kategóriába sorolja, az egyik az élelmiszer- és ivóvízhiány, valamint a népességnövekedés, a másik pedig a természeti katasztrófák, beleértve a globális felmelegedést is. A dokumentum 150 országot vizsgál a rájuk váró nehézségek szempontjából, illetve abból, miként tudnak az egyes államok szembenézni velük. Eszerint míg néhányukat – például Kínát és Indiát – elsősorban a vízhiány fenyegeti, mások, például Pakisztán, Irán, Mozambik, Kenya és Madagaszkár többféle veszélynek is ki vannak téve. „Ezek az országok jelenleg nagyjából stabilak, de nagymértékben ki vannak téve ökológiai fenyegetéseknek” – áll a 90 oldalas jelentésben. Az intézet részéről mindazonáltal reményüket fejezték ki, hogy a most közreadott elemzés hatással lesz a segélyszállítmányokkal és fejlesztési programokkal kapcsolatos intézkedésekre, valamint nagyobb hangsúly kerül majd az éghajlatváltozás okozta hatások vizsgálatára is.
(MTI)
Fotó: Falikút a jemeni fővárosban, Szanaában 2020. február 5-én. Az országban dúló fegyveres konfliktus miatt a legfrissebb jelentések szerint több mint 17,8 millió lakos nem jut tiszta ivóvízhez. MTI/EPA/Jajha Arhab
Parászka Boróka szerint a migráció igenis álprobléma, és szégyellje magát mindenki, aki szerint pár migránst nem tudunk befogadni az EU-ba. Kár, hogy a számok mást mutatnak.
„Valósággá válik az aggodalmunk ” – fogalmazott a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára.
Ez az ő saruk, és mi ezért nem fogunk fizetni! Soha!
Eddig erőforrásnak mondtátok a migrációt, most meg már csapás, ami lesújtott rátok?
„Lázadás indul” – fogalmazott a miniszterelnök.
Sajnos nagyon is valós kritikát fogalmazott meg Kirill Dmitrijev az unióval szemben.
A magyar válogatott csapatkapitánya a PSV után az Internazionale ellen is betalált, eldöntve ezzel a mérkőzést.
Ugyanakkor kijelentette azt is, hogy Ukrajna nem hajlandó területi engedményekre.
