„Ennek óriási társadalmi és politikai következményei lesznek, nem csupán a fejlődő országokban, hanem a fejlettekben is, mert a lakhelyeiket elhagyni kényszerülő emberel tömegei nagyobb menekültáradatot jelentenek a legfejlettebb államokra nézve is” – szögezte le az IPE alapítója, Steve Killelea. Ugyanakkor rámutatott arra, hogy a világban máris 60 százalékkal kevesebb édesvíz van, mint 50 évvel ezelőtt, az élelmiszer iránti kereslet a következő 30 évben pedig vélhetően mintegy 50 százalékkal nő, nagyrészt az ázsiai középosztály növekedése miatt.
Veszélyeztetett országok
A kutatás a várható fenyegetéseket két kategóriába sorolja, az egyik az élelmiszer- és ivóvízhiány, valamint a népességnövekedés, a másik pedig a természeti katasztrófák, beleértve a globális felmelegedést is. A dokumentum 150 országot vizsgál a rájuk váró nehézségek szempontjából, illetve abból, miként tudnak az egyes államok szembenézni velük. Eszerint míg néhányukat – például Kínát és Indiát – elsősorban a vízhiány fenyegeti, mások, például Pakisztán, Irán, Mozambik, Kenya és Madagaszkár többféle veszélynek is ki vannak téve. „Ezek az országok jelenleg nagyjából stabilak, de nagymértékben ki vannak téve ökológiai fenyegetéseknek” – áll a 90 oldalas jelentésben. Az intézet részéről mindazonáltal reményüket fejezték ki, hogy a most közreadott elemzés hatással lesz a segélyszállítmányokkal és fejlesztési programokkal kapcsolatos intézkedésekre, valamint nagyobb hangsúly kerül majd az éghajlatváltozás okozta hatások vizsgálatára is.