„Nem szavazok olyan politikai szövetségre, amely szemérmetlenül utat enged a rasszizmusnak” – fogalmaz írásában a történész.
Az Élet és Irodalom szeptember 4-i számában Szubjektív nem címen tett közzé egy írást Gerő András történész, a Habsburg Intézet vezetője. Ebben az antiszemitizmus politikai szerepéről, valamint a jobb és a bal oldalhoz való kötődéséről ír, majd kifejti személyes meggyőződését is a témában.
Ennek aktualitását adja, hogy az ellenzék szerencsi időközi választáson indított jelöltje, a jobbikos Bíró László, korábban antiszemita, rasszista megjegyzéseket tett a Facebook-profilján. Többek között „tetűcsúzdásoknak” nevezte a a szerencsi és környékbeli szállodákba érkező lengyel, orosz és izraeli haszid zsidó vendégeket, illetve Budapestre csak „judapestként” hivatkozott egy hozzászólásában.
Gerő leírja, hogy nem gondolja, hogy boldog lehet egy országban, amelyben zsidó- és cigányellenes törvényhozók kerülhetnek be a parlamentbe a magát antirasszistának valló, számára hiteltelenné vált baloldal segítségével. Továbbá nem gondolja, hogy „ma az európai baloldal – mintegy nemzeti sajátosságként – szövetségben lehet politikai antiszemitákkal”.
Emellett kijelenti: „Nem gondolom, hogy a pártelnök őszintén beszél, hiszen egy rasszista politikai szövetséges éppúgy kérni fogja a maga koncát, mint ahogy ő a sajátját. Mindezek fényében tökéletesen álságosnak, hamisnak és megtévesztőnek vélem azt a kijelentését, miszerint: »Ha győzünk, együtt kell tartanunk egy országot. Őrizni biztonságát, hétköznapjait, reményt adni, hogy majd jobb lesz«” – idézte fel Gyurcsány Ferenc mondatait.
„Ezek után, ha ők a szavazatok összeadásában gondolkodnak, kérem, engem vonjanak ki. Nem szavazok olyan politikai szövetségre, amely szemérmetlenül utat enged a rasszizmusnak” – zárta a tömör, de egyértelmű mondanivalóját.