Eltűnhet a jogállamisági feltételrendszer az uniós költségvetésből az EUrologus cikke szerint

Patthelyzet alakult ki az uniós költségvetési tárgyalásokban és a hetes cikkes eljárásokban is a magyar és a lengyel kormány nyomásgyakorlása miatt. A 2021-27-es költségvetés jogállamisági feltételei a felismerhetetlenségig hígulhatnak a kompromisszum jegyében, a hetes cikk szerinti eljárás pedig tovább húzódhat – tudta meg az EUrologus egy magas rangú uniós diplomatától.

A lap úgy értesült: a jogállamiság védelmében indított 7. cikk szerinti eljárásban sem lehet érdemi előrelépésre számítani: nem szüntetik meg a procedúrát, mert az Magyarország és Lengyelország győzelmét jelentené, és arra is kevés esély van, hogy szavazásra kerülne a sor az ügyekben a tagállamok között. Ennek oka – többek között – hogy legkésőbb október elején véglegesíteni kellene 2021-27-es uniós büdzséről és a gazdasági helyreállítási alapról szóló megállapodást. Arról azonban, hogy pontosan milyen jogállamisági feltételekhez kössék az uniós támogatásoknak, még csak el sem kezdődtek a tárgyalások az Európai Parlament és az uniós tagállamokat képviselő EU Tanácsa között.

Az EUrológus forrása megerősítette a brüsszeli Politico információit, miszerint a magyar kormány egyértelműsítette: az Országgyűlés megvétózza a 2021-27-es uniós büdzsét és a hozzá kapcsolt helyreállítási alapot, ha a kifizetéseket jogállamisági feltételrendszerhez kötik.

A cikkből kiderül, hogy egyelőre

„A júliusi ötnapos csúcstalálkozó végén, a megbékélés szellemében elfogadott dokumentum ugyanis tág teret enged az értelmezésnek. Magyarország és Lengyelország szerint az állam- és kormányfők által jegyzett megegyezés nem jelent olyan megkötést, amely az uniós kifizetések felfüggesztésével vagy megvonásávával büntethetné a jogállam, a demokratikus értékek és intézményrendszer módszeres leépítését, más országok – például Németország – szerint viszont igen” – emlékeztet az EUrológus.

Abban viszont egyetértés mutatkozik, hogy a legmagasabb szinten elfogadott dokumentum enyhébb feltételeket tartalmaz, az előzetesen vártnál. Emiatt két miniszterelnöknek – a holland Rutténak és a svéd Stefan Löfven-nek – saját parlamentjük előtt is felelni kellett.

Kedden az uniós ügyekért felelős miniszterek találkoznak Brüsszelben, hogy többek között a költségvetésről tárgyaljanak és a jogállamisági feltételrendszer értelmezéséről is kompromisszumra jussanak. Az EUrológus forrása szerint azonban úgy néz ki, hogy

hogy az intézmény felismerje: alkut kell kötnie annak érdekében, hogy az unió rendes működése mellett a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállításhoz elengedhetetlen programok „ne kerüljenek a süllyesztőbe”.

A diplomata szavaiból az is kiderült, hogy a Tanács már rég elvetette a jogállamisági feltételrendszert a gyakorlatban is alkalmazhatóvá tevő szavazási módszert – a júliusi megállapodás szerint. Az eredetileg javasolt fordított minősített többségi szavazási rendszerben az Európai Bizottság elindíthatta volna a szankciós eljárást egy demokráciát leépítő tagállam ellen, és a többi nemzeti kormánynak ahhoz lett volna joga, hogy leállítsa azt. Az állami vezetők zárt ajtós tárgyalásán született kompromisszumos megoldás viszont az lett, hogy már ahhoz is a kormányok minősített többsége kell, hogy meginduljon az eljárás – ezt azonban politikailag sokkal nehezebb kivitelezni.

„Ebből pedig az következik, hogy ha a magyar kormány valahogy rá is áll arra, hogy »a jogállamisági feltételrendszer« kifejezés szerepeljen a végső megállapodásban, attól nem kell tartania, hogy bármikor is szankciókat szavaznak meg ellene. A jogállamisági feltételrendszer ugyanolyan papírsárkánnyá válhat, mint a hetes cikk szerinti eljárás” – olvasható a cikkben.