Vidnyánszky Attila: A józanság hangjának kell eljönnie

Tudomásom szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma találkozót szervez a Színház- és Filmművészeti Egyetem vezetése és a kuratórium között. Ezen a beszélgetésen józanság hangjának kell eljönnie – mondta Vidnyánszky Attila csütörtökön a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában. A Nemzeti Színház főigazgatóját a közelmúltban nevezték ki a Színház- és Filmművészeti Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnökének. „El kell kezdeni tárgyalni, egyeztetni. Nem az a szándék, hogy elpusztítsuk, ami van. Építkezni szeretnénk, úgy néz ki, hogy a kormány biztosít a kapacitás-bővítésre megfelelő fedezetet, azaz plusz osztályok indulhatnak és komolyan megkezdjük egy új campus megtervezését, mert méltatlan, ahogy az oktatás zajlik” – szögezte le Vidnyánszky Attila.

Mint elmondta, tudta, hogy az átalakítás nem fog egyszerűen menni, sokan fognak tiltakozni és lesznek támadások, de „ilyen szintű gyűlöletre, nyílt fenyegetésre” nem számított. „Nem hittem, hogy idáig jut a szakma. A színész- és rendező-, illetve filmes képzéshez már a rendszerváltáskor hozzá kellett volna nyúlni. A dolog mindig ideológiai alapon történt, a főiskola nagyon fontos intézménye volt a kommunista rezsimnek is” – fogalmazott. A kinevezése miatt kapott elutasító kijelentésekről, köztük Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, a DK elnöke, valamint Tamás Gáspár Miklós közíró megfogalmazásairól Vidnyánszky Attila azt mondta, majd az idő és a nemzet eldönti, ki volt áruló és ki nem. Szerinte kettős mércét alkalmaznak és szégyellhetik magukat azok, akik a művészi szabadságot tűzik zászlajukra, naponta „papolnak arról”, hogy függetlenségük sérül az átalakítással és tüntetéseket szerveznek.

„A Színház- és Filmművészeti Egyetem eddig is állami intézmény volt, nem pedig magánegyetem. A fenntartó magyar állam kormánya döntött most úgy, hogy így fogja ezentúl működtetni, tehát a dolog jogilag teljesen tiszta. Egyszerűen arról van szó, hogy miközben egy sor nagyon tisztességes, komoly szakemberről beszélünk, akik most hallgatnak, van egy hangos klikk, egy bagázs” – vélekedett Vidnyánszky Attila. Mint elmondta, hasonló felháborodást tapasztalt és ugyanezektől, amikor 2002-ben a Nemzeti Színház jelenlegi épülete megépült vagy amikor tíz évvel később elindult a Nemzeti Színház vezetéséért. „Nagyon komoly nemzetközi háttérhatalom és hálózat szervezkedik, egy liberális kör. A szakma tele van történetekkel, hogyan lehetetlenítettek el embereket. Básti Juli, Udvaros Dorottya vagy Blaskó Péter maga mesélte nekem, hogy egyből rosszabb színésznek minősítették őket az általam vezetett Nemzeti tagjaként” – tette hozzá.

Szerinte az őt szintén bíráló Jordán Tamás, a Nemzeti Színház volt igazgatója az életben is mindig azt a szerepet játssza, amit rá osztanak, miközben „semmi köze nem volt sem ehhez a színházhoz, sem ehhez az eszméhez”. Hozzátette: ennél sokkal veszélyesebb „Ascher Tamás, aki a diákokat hergeli”. Vidnyánszky Attila szerint amióta Kerényi Imrét tíz évvel ezelőtt kirúgták az egyetemről, azóta egyféle balliberális gondolat mentén zajlik a képzés. „Csak az lesz igazságos, ha a képzésben mindenféle esztétika helyet kap. Az egyik legfőbb tiltakozó, Hegedűs D. Géza, a mostani tiltakozók egyik szónoka éveken át panaszkodott nekem az egyetemi képzés miatt. A német színház egész Európát ledózeroló uralma után most már végre valami másnak kellene jönni” – sorolta a rendező, aki szerint „a Színház- és Filmművészeti Egyetem diákjait úgy manipulálják, hogy az egyszerűen gazemberség. Az a politikai erő, amely tíz éve nem tudja megemészteni, hogy nem ő van hatalmon, minden lehetőséget megpróbál a hatalomra visszajutás érdekében” – vélekedett. Megjegyezte, hogy éppen a jelenlegi Nemzeti Színház a példa arra, hogy mennyire nyitottan és szabadon lehet működni, „itt senkit a gondolataiért, másságáért nem ért semmifajta sérelem”. Vidnyánszky Attila kitért arra is, hogy nagyon sok embertől, köztük a keresztény értelmiségiek körétől kapott támogatást, segítséget, kiállást, bátorítást abban, hogy ezt most végig kell csinálnia.

(MTI)