Az üzletember szerint a „CEU elüldözése” nem az ő személyének szólt, hanem „az első lépése volt az akadémiai szabadság megfojtásának Magyarországon”.
Interjút adott a Magyar Narancsnak Soros György magyar származású amerikai milliárdos, aki nemrég ünnepelte kilencvenedik születésnapját. A teljes beszélgetés a hetilap augusztus 19-én megjelenő számában lesz olvasható, de a Magyar Narancs honlapján megjelent egy rövid részlet az interjúból. A cikkben azt írják, hogy Soros írásban, magyarul válaszolt felvetéseikre.
Arra a kérdésre, hogy nem csalódott-e eddigi munkájának eredményében, a nyílt társadalom eszméjében, Soros azt felelte, hogy nem érez csalódottságot.
„Amikor 1989-ben megdőlt a kommunista uralom – és ebben az alapítványaim és az általam támogatott ellenzéki értelmiségiek is fontos szerepet játszottak –, tudtam, hogy a történelem nem ért véget. 1989 nyarán, a dubrovniki Interuniversity Centerben tartott előadásomban a nacionalizmust neveztem meg a kommunizmus bukása utáni egyik legnagyobb veszélynek. Ezért is hoztam létre a Közép-európai Egyetemet, hogy mindig legyenek olyan tanult emberek, akik a konfliktusok idején is szót értenek egymással” – jelentette ki.
A nyílt társadalomról szólva elmondta, hogy az „nem csak és nem is elsősorban nyitott határokat jelent, annak ellenére, hogy 1989 előtt a kelet-európaiak egyik legfőbb vágya a nyitott határ, a vasfüggöny lebontása volt. A nyílt társadalom – már Karl Popper számára is – elsősorban a gondolkodás nyitottságát jelenti, a dogmák elutasítását, annak belátását, hogy másoknak is lehet igazuk, mi pedig sokszor tévedhetünk. Saját meggyőződésünket is kellő kritikával kell kezelnünk. A tőzsde is megtanított arra, hogy a legsikeresebb ember is tévedhet nagyot. A nyílt társadalom ellentéte a provincializmus, a dogmatizmus, az elbizakodottság. Aki dogmatikus, aki a tények ellenére is azt teszi, amit jónak lát, az nem tűri az ellentétes véleményt, semmibe veszi a másik embert” – szögezte le.
Soros szerint a „CEU elüldözése” nem az ő személyének szól,
hanem „az első lépése volt az akadémiai szabadság megfojtásának Magyarországon, amit azután az Akadémia tönkretétele követett, az egyetemek úgynevezett privatizációja, az egyetemi autonómia elvétele. Ma már senki sem gondolhatja Magyarországon, hogy ami a CEU-val történt, az valamiféle adminisztrációs vita volt; a kormány az akadémiai, azaz a tudományos szabadságot akarta betiltani”.
„Amikor elüldözte az alapítványt és az egyetemet, Orbán nem tett mást, csak Lukasenko példáját követte: először Fehéroroszországban tiltották be az alapítványt, és Lukasenko volt az, aki elüldözte a European Humanities Universityt Minszkből. Úgy tűnik, Orbán Lukasenko legjobb tanítványa” – mondta a milliárdos.
Nyitóképünkön Soros mond beszédet a CEU bécsi campusának megnyitóján, 2019. november 15-én. Forrás: MTI/CEU/Végel Dániel.
A felhasználók nem győznek köszönetet mondani a szervezőknek és a beszélgetésben résztvevőknek, hogy mertek vitázni Európa békéjéről.
Szerintem Észak-Korea elkezdhetné a felkészülést Orbán Viktor fogadására. Vagy várható baráti gesztusainak viszonzására, ha mégsem látogat oda személyesen.
A svájci Weltwoche szervezésében Bécsben beszélgetett egymással az európai politika két legnevesebb békepártija: Gerhard Schröder német kancellár és Orbán Viktor magyar miniszterelnök.
Amíg ez nem történik meg, mi minden nap el fogjuk mondani a magyar embereknek, hogy Önnek a lopás fontosabb Magyarországnál.
Hogyan lehetséges, hogy az egykori szociáldemokrata kancellár, a konzervatív Orbán Viktor és a liberális Die Welt egykori főszerkesztője Bécsben egy beszélgetésen vesznek részt?
A Renitens csatorna riportere Bayer Zsolt műsorában kijelentette, hogy ideje befejezni az áldozathibáztatást, „aminek Pottyondy az élharcosa”.
A belga Thales vállalat együttműködési megállapodást kötött egy ukrán védelmi céggel, így Ukrajna hamarosan megkezdheti a külföldi rakéták gyártását.
