A nemzeti régiók védelmében indított európai polgári kezdeményezésről szóló sajtótájékoztatón Pesty László kampányfőnök elmondta, hogy azt vállalta, hogy az előírt hét helyett tíz országból és egymillió helyett kétmillió aláírást „tesz le a brüsszeli asztalra”.
„A magyar megmaradást szolgálná a nemzeti régiók létrejötte, ezért létérdek támogatni az erre irányuló aláírásgyűjtést” – hangoztatta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kedden az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparban, ahol részt vett a nemzeti régiók védelmében indított európai polgári kezdeményezés támogatásáról szóló sajtótájékoztatón.
Májusi lendülettel novemberig
Potápi Árpád János elmondta, november 7-éig folytatódhat az aláírásgyűjtés, eddig 1 millió 8 ezer online és körülbelül 250 ezer papíralapú aláírást gyűjtöttek, de a kettő között van némi átfedés. Mint mondta, a kormány a nemzeti összetartozás évében, száz évvel Magyarország feldarabolása után minden tőle telhetőt megtesz, hogy összegyűljön határidőre a kellő számú aláírás.
Az MTI kérdésére elmondta, ez anyagi támogatást is jelent, és a szervezőmunkát is segítik, „minden kapcsolatrendszert megmozgatnak”. Az államtitkár közölte: az uniós szabályok értelmében legalább hét országból kell egymillió aláírást gyűjteni. Magyarországról, Szlovákiából és Romániából megvan a kellő számú aláírás, őszig azokra az országokra koncentrálnak, ahol magyar nemzeti közösségek élnek, így Szlovéniára, Horvátországra, Ausztriára és Svédországra. Potápi Árpád közölte, szeretné, ha a májusi lendülettel folytatódna a gyűjtés (akkor az utolsó napon 190 ezer aláírást sikerült összegyűjteni), és ha a hiányzónál jóval több kézjegy gyűlne össze.
Jön a székely brand!
Pesty László, a Székely Nemzeti Tanács petíciójának kampányfőnöke elmondta, 40 ezer főnél nagyobb aktivistahálózatot építettek ki, amelynek segítségével az egész európai színtérre ki szeretnék vinni a székely ügyet, emellett belekezdenek a székely brand kiépítésébe, amelyet biztosan folytatnak a november 7-ei határidő lejárta után is. Az MTI-nek kifejtette,
azt vállalta, hogy az előírt hét helyett tíz országból és egymillió helyett kétmillió aláírást „tesz le a brüsszeli asztalra”.
Csak a digitális térre, az írdalá.hu nevű online kampányra koncentrálnak, papír alapon nem gyűjtenek. A keddi, ópusztaszeri eseményen meghívott és felkért vendégek, az oktatás, a civil szféra, a politika és az egyház képviselői mondták el gondolataikat a nemzeti régiók védelmében tett polgári kezdeményezés támogatásáról, azokat a délvidéki, különösen a vajdasági lakosságnak ajánlva. Az SZNT vezetői és partnereik 2013-ban terjesztették az Európai Bizottság elé a nemzeti régiókért megfogalmazott polgári kezdeményezést. Az egymillió aláírás összegyűjtését azonban csak 2019 májusában kezdhették el, miután pert nyertek a kezdeményezés bejegyzését elutasító Európai Bizottság ellen.
Egy év alatt egymillió szignónak kellett volna összegyűlnie legalább hét tagállamból ahhoz, hogy az Európai Parlament foglalkozzon a kérdéssel. Bár az egymillió aláírás összegyűlt, csak három uniós ország – Magyarország, Románia és Szlovákia – tudta felmutatni a jogszabály által elvárt minimális aláírásszámot. Az SZNT értelmezése szerint a szükséges számú szignó összegyűjtése azért nem sikerült, mert a koronavírus-járvány és az amiatt bevezetett korlátozások márciustól lehetetlenné tették a papír alapú aláírásgyűjtést és a nemzetközi kampányt. Az uniós intézmények július közepén jóváhagyták, hogy a koronavírus miatt hat hónappal meghosszabbodjon a támogatói aláírások gyűjtési időszaka. Nyolc év alatt az Európai Unióban 74 polgári kezdeményezésből mindössze hatnak sikerült összegyűjteni a szükséges egymillió aláírást.
(MTI)
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Az EU Observer oldalán megjelent véleménycikk azt állítja, hogy a gyerekvédelmi törvény „erőszakos homofób hullámot” indított el a kontinensen.
A német zöldpárti EP-képviselőt erősen megviseli a magyar uniós elnökség.
„Az agresszív akciók eszkalációja esetén szintén határozott és tükörválaszt fogunk adni” – üzente az orosz elnök.
A támadás után az orosz és ukrán vezetők eltérő verziókat adtak elő a fegyverek típusáról és hatásáról.
