A KH megalapozatlannak nevezte a „sajtóban megjelent kifogásokat”, hangsúlyozva, hogy a jogszabályok betartása nem választás kérdése.
A Közbeszerzési Hatóság (KH) szerint a Lánchíd-tender közbeszerzési felhívása azért jogellenes, mert a főváros mint ajánlatkérő nem tartotta be a referencia-időszakra vonatkozó előírást – közölte a hatóság az MTI-vel kedden. A KH megalapozatlannak nevezte a „sajtóban megjelent kifogásokat”, hangsúlyozva, hogy a jogszabályok betartása nem választás kérdése. A törvényi előírások a közbeszerzések szereplőire ugyanúgy kötelezőek, mint a hivatalra. A KH az eljárás feltételrendszerébe nem is szól bele, de céljának tekinti, hogy a kiírások megfeleljenek a törvényes követelményeknek – tették hozzá.
Hangsúlyozták, hogy az előírható referencia-követelmény időbeli korlátait jogszabály határozza meg. A főváros ennek értelmében legfeljebb 11 éven belül megkezdett, de 8 éven belül befejezett referenciát követelhet meg. A jogszabály mindössze annyi eltérést enged, hogy a kezdés ideje indokolt esetben 11 évnél korábbi is lehet - írták a közleményben. A kiírás kifogásolt része 8 év helyett 10 éves referenciaidőszakot írt volna elő.
A KH – mint fogalmaztak – nem kormányzati szerv, 25 éve független államigazgatási intézményként végzi a tevékenységét, és gyakorolja a törvényben rögzített hatáskörét. Ennek megfelelően a hirdetmények ellenőrzése is a kötelező feladatai közé tartozik az eljárást megindító felhívásoknál. Az ajánlatkérő felelőssége a szabályos felhívás, a hatóság jogsértő rendelkezés esetén akár többször is hiánypótlási felhívást küld – írták. Hozzátették, hogy a KH tavaly 25 117 hirdetménynél 25 210 hiánypótlási felhívást küldött, vagyis a Lánchíd felhívásához kapcsolódó hatósági döntés nem egyedi eset.
Karácsony Gergely főpolgármester kedden azt közölte, a főváros nem ért egyet a Közbeszerzési Hatóság döntésével, mert a referenciaidőszak korlátozása alkalmas lehet arra, hogy szűkítse a közbeszerzésen indulók körét. A főpolgármester Facebook- bejegyzésében a KH-t „kormányzati hatóságnak” nevezte. Hozzátette, hogy az előírásokat beépítik a kiírásba, de szerinte az eredeti kiírás jogilag megalapozott.
(MTI)
Fotó: Hajó halad át a Lánchíd alatt a Dunán 2020. július 1-jén. A háttérben az Országház épülete látható.
MTI/Cseke Csilla
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Magyarországon a Pride kereskedelmi hatása jóval visszafogottabb, mint számos nyugati országban.
A főváros szerepének újragondolásáról, a NER gazdasági logikájáról, a Fidesz belső működésének átalakulásáról és a centralizáció következményeiről beszélt lapunknak Szatmáry Kristóf, a párt új budapesti elnöke.
Karácsony Gergely főpolgármester ismét úgy döntött, több millió forint jár a fővárosi cégvezetőnek.
Szepesfalvy Anna szerint a budapestiek joggal várják el, hogy a főváros ügyeiben ne politikai látványosságokat, hanem felelős döntéseket és tényleges munkát lássanak a képviselőktől.
A magyar főváros szerencsére az első tíz európai városba sem fért be.
Az Euractiv beszámolója szerint Budapest eddig 16,2 milliárd euróra pályázott, de a Bizottság még nem hagyta jóvá a magyar tervet.
Az Egyesült Államokban kutató Dr. Nagy Péter Lajossal beszélgettünk a Magyarságkutató Intézet világszinten is egyedülálló archeogenetikai eredményeiről, köztük a legutóbbi szenzációról.
