Szél Bernadett: „Nem valószínű, hogy függetlenként folytatom”

Minapi, nemzeti konzultációval kapcsolatos ellenzéki akcióról szóló cikkünk kapcsán kerestük meg Szél Bernadettet, hogy reagáljon az akciójukkal kapcsolatos kritikákra. A képviselő cikkünk megjelenése után jelentkezett – most közöljük válaszait.

***

Mit üzen azoknak a választópolgároknak, akik legyenek jobb- vagy baloldaliak, de nem tartják manipulációnak a nemzeti konzultációt?

Arra kérek minden választópolgárt, hogy tegye fel a kérdést magának: ha a kormánynak fontos a véleményem, akkor miért nem kérdezi meg tőlem, hogy mit gondolok például az orosz, illetve kínai hitelből épülő Paks 2 projektről és a Budapest-Belgrád vasútvonal felújításáról? Ha a kormány elutasítja a hitelfelvételt és az adósrabszolgaságot, akkor hogy van az, hogy a Soros-féle, uniós szinten senki által nem támogatott, ezáltal soha meg nem valósuló örökkötvényekről konzultál velem, de a hazánkat ténylegesen eladósító, négyezer milliárdos orosz hitelről és a 700 milliárdos kínai hitelről nem? Ha a kormány valóban csökkenteni akarja hazánk kiszolgáltatottságát és függőségét, ahogy a konzultációban írja, akkor mi a helyzet az orosz hitellel és nukleáris függőséggel? Ha a kormány a hazai termékeket és gyártást preferálja, akkor mi a magyarázat arra, hogy nyakát törve szerződik le a kínaiakkal egy olyan vasúti projektre, aminek lényege az olcsó kínai áruk beáramlásának megkönnyítése?

amiket szerintem érdemes feltennie minden állampolgárnak a nemzeti konzultáció megítélésekor.

A jobboldali szavazók többsége talán némi joggal érzi úgy, hogy folyamatosan lehülyézik őket, hiszen az ellenzék lényegében propagandának minősít minden egyes, kormánytól induló elképzelést. Lehet, hogy a kulturált „nézetütköztetés” reményében érdemes lenne változtatni a kommunikáción? Valakinek meg kellene tenni az első lépést!

Nem a kormányzati elképzelés a propaganda, hanem a hozzá kapcsolódó kommunikáció, aminek a minősége a tényszerűtől a propagandáig terjedhet. Propaganda az, ahogy a kormány hazug összeesküvés-elméleteket terjeszt, ellenségképeket gyárt, racionális érvek és vita helyett pedig aljas lejáratásokkal próbálja hitelteleníteni a kritikát megfogalmazókat. Propaganda az, hogy bármit mondunk, az a válasz, hogy Soros-bérencek, bevándorláspártiak és hazaárulók, sőt, egyenesen nemzeten kívüliek vagyunk, így nem is számít, amit mondunk. Propaganda az, amit a közmédia művel évi 90 milliárd forintból: független, pártatlan és kiegyensúlyozott tájékoztatás helyett nyíltan pártérdekeket szolgál, a kormánypárt érdekei és szája íze szerint ad vagy sem hírt politikai eseményekről, megvásárolt „szakértőinek” pedig még azt is megmondja, hogy milyen szavakat ismételgessenek a kívánt üzenet célba juttatása érdekében. A Fidesz rengeteg közpénzből olyan mélyre züllesztette a politikai kommunikációt a lebutított propagandájával, ahonnan már nagyon nehéz kulturált „nézetütköztetés” segítségével felemelkedni.

Nem tartanak attól, hogy kontraproduktív lesz a kezdeményezés, és csak az amúgy is mély árkot mélyíti tovább a különböző politikai beállítottságú állampolgárok között?

Éppen ellenkezőleg: ez a kezdeményezés összehozza az embereket. Pont ez a Fidesz problémája. Egymásra találnak azok, akik eddig otthon a fotelben mondták el a véleményüket, mert a kormány nem volt rájuk kíváncsi, a házelnök meg egyenesen nemzeten kívülinek nyilvánította őket – azaz minket. Egymás mellé álltak azok, akik úgy érzik: nemcsak hogy semmibe veszik, de még ellenségekként is kezelik őket, akiket folyamatosan büntetnek a véleményük miatt. Jó példa erre, hogy a kormány most lesújt azokra a településekre, amelyek ellenzéki polgármestert választottak. De egyre több ember lát át a propagandán és érti meg, hogy a Fidesz valami egész más játékot játszik a társadalommal, ami véletlenül sem a nemzeti érdekről szól, hanem a saját hatalmáról és a saját zsebéről. Nem a mi akciónk mélyíti az árkokat, hanem éppen a Fidesz politikája, ami másról sem szól, mint a nemzet megosztásáról, a mi – ők szembeállításáról. Orbán Viktor militáns politikája az, ami folyamatos társadalmi feszültséget szít és konfliktust gerjeszt ott is, ahol korábban nem volt.

A „nemzetellenesnek” és „idegenszívűnek” beállított ellenzék elleni hergelés valójában a kormányzást helyettesítő eszköz a Fidesz számára.

Mit szól ahhoz, hogy a NAIH elnöke szerint aggályos a kérdőívek begyűjtése, mivel a kezdetek kezdetén nem tették világossá, hogy mihez kezdenek a postán beérkezett adatokkal?

A kezdetek kezdetén világossá tettük, és azóta is folyamatosan elmondjuk, hogy nem gyűjtünk és nem kezelünk adatokat, csak a konzultációs íveket gyűjtjük. Az adatvédelmi jogszabályok szerint, aki nem kezel személyes adatot, annak nem kell tájékoztatót közzétennie. Éppen a félreértések és a szándékos félreértelmezések elkerülése érdekében tettük közzé a TITA honlapján az adatvédelmi tájékoztatót arról, hogy miért és hogyan nem kezeljük az íveket visszaküldők személyes adatait. Világossá tettük ebben a tájékoztatóban is, hogy ha valaki a személyes adataival ellátott borítékot küld, vagy bármi, személyes adatot tartalmazó lapot, azt haladéktalanul megsemmisítjük.

Múlt heti cikkünk a konzultációs ívek begyűjtéséről itt olvasható

A kezdetektől rendelkeztek GDPR-kompatibilis adatkezelési tájékoztatóval? A nemzeti konzultáció ugyanis igen, és a NAIH elnöke szerint ez tekinthető etalonnak.

Még egyszer: a kormány által indított nemzeti konzultáció gyűjt adatokat, mi azonban nem gyűjtünk adatokat, így nem lehet egy lapon említeni a két akciót. Íveket gyűjtünk, adatok nélkül. Látjuk, mi folyik, a nemzeti konzultáció kifejezetten adatbázis-építési célokat szolgál, a Kubatov-lista frissítését, így ha már valakiért, akkor azokért az emberekért kellene jobban aggódni, akikre akarva-akaratlanul ömlik a propaganda kormányzati konzultációnak álcázott politikai kampányok formájában.

„Ha rosszindulatú akarok lenni, akkor azt is feltételezhetem, hogy a sajátjukat lefénymásolják ötmillió példányban és azt mondják, hogy ötmillióan visszaküldték. Mit bizonyítanak vele?” Mit gondol Péterfalvi Attila megjegyzéséről?

De miért is akarna rosszindulatú lenni egy független adatvédelmi biztos, akinek a kormány konzultációjával kapcsolatban semmi ilyen aggálya nincs? Péterfalvi Attila szerint mi a garancia arra, hogy a kormány hiteles adatokat mond a visszaküldött ívek számáról? Milyen hivatalos szerv ellenőrzi azt?

A nemzeti konzultáció eredményéről a kormány bármit állíthat anélkül, hogy akár csak egy lapot is le kellene fénymásolnia bárkinek is. Ha van olyan dilemma, amin az adatvédelmi hatóság elnökének érdemes lenne töprengenie, az éppen az, hogy vajon jogállami megoldás-e, hogy a kormány egy politikai marketingkampány keretében a polgárok személyes adatait előzetes hozzájárulásuk nélkül kezeli. Attól ugyanis, hogy a kormánypárti többség beletett hat éve az Infotörvénybe egy nemzeti konzultációs klauzulát, még politikai marketingkampányt folytatni a lakcímnyilvántartási adatokkal visszaélve nem lett sem indokolt, sem jogállami. Ami a mi gyűjtésünket illeti, a kormány és lakájmédiája ne magából induljon ki: mi nem számháborúzni akarunk, vagy hamis adatokat valósnak beállítani. A kezdeményezésünk lényege az, hogy cselekvésre buzdítsuk az embereket. A hatalom számára pedig nincs is veszélyesebb az aktív, cselekvő állampolgárnál, aki nem akar csendben maradni. Az akciónkat érő kormányzati támadások pont ezt igazolják vissza: a hatalom fél és ideges.

Lakájmédiumnak tartja Szél Bernadett a Mandinert? Nem tudom, mit ért pontosan a szó alatt, de nálunk senkinek nem szabják meg, hogy mit gondoljon. Vagy az értékközösség is lehet „lakáj”?

Tisztázzuk: nem az értékválasztástól függ, hogy egy médium lakájsajtónak vagy lakájmédiának minősül-e. A kérdés az, hogy az adott sajtótermék vagy médium célja a hatalom kommunikációs igényeinek kielégítése és a politikai cél szolgálata, vagy a független, pártatlan és tényeken alapuló tájékoztatás, ami feladatának érzi, hogy a hatalom kontrollálása jegyében szükség esetén kritikus vagy távolságtartó legyen a mindenkori kormánnyal szemben, még ha ugyanazon az ideológiai oldalon is áll. A Mandinert én úgy látom, hogy miközben helyt adnak külső véleménycikkeknek, egyszerűen kiválasztják a saját közönségüket leginkább hergelő részletet, témát, ami leginkább arra jó, hogy az előítéleteket és a propaganda által megfogalmazott ítéleteket megerősítsék. A Mandiner is a KESMA alá tartozik, aminek lényege a kormányzat kommunikációs igényeinek kiszolgálása, a propagandaüzenetek célba juttatása, méghozzá állami pénzen. A Mandinernek is döntően állami bevételei vannak, nyomtatott lapját összecsomagolják a Magyar Nemzettel és a Fidesz által leuralt plakátfelületeken hirdetik. Azt mindenesetre köszönöm, hogy kikérték a véleményem a saját kezdeményezésünkről, legutóbb a közmédia úgy készített és mutatott be rólam lejáratóanyagot, hogy a véleményem nem kérdezték meg és a közleményem kiadását is megtagadta az MTI. Meggyőződésem, hogy ez az elnyomás nem fenntartható, vagy ha az, akkor Magyarország nagyon drága árat fog érte fizetni. Mert mindig van másik oldal és azok mi vagyunk: az ország és a nemzet szerves része.

Hány nemzeti konzultációs ívet sikerült eddig összegyűjteniük?

Több, mint 250 helyszínen zajlik országszerte a gyűjtés, sok megyében még ki sem postázták az íveket – augusztus 10-e után tudunk számot mondani, addig is hangsúlyozom: nem csak és kifejezetten sok ívet akarunk összegyűjteni, hanem közösen, mindenféle hagyományos törésvonalon átívelő módon együtt akarunk tiltakozni a propaganda ellen. A sok-sok állampolgár által javasolt, általunk kezdeményezett gyűjtés erről szól, és terveink szerint egy első lépést jelent.

Csatlakozik-e másik párthoz, vagy mással együtt alapítana-e újat?

Nem valószínű, hogy függetlenként folytatom, de többet most nem árulok el.

Kit tart a leginkább alkalmas miniszterelnök-jelöltnek Karácsony Gergely, Márki-Zay Péter és Dobrev Klára közül?

Én

A Fidesz elvette Magyarországtól a kétfordulós rendszert – előválasztással tudjuk ezt korrigálni és így tudjuk garantálni, hogy a nép akarata érvényesüljön.