Polgár elmondta véleményét az újonnan bevezetésre kerülő iskolarendőrségről is. „Az ítélethirdetést követő, a politikai elit által gerjesztett hisztéria és annak folyományaként az ítéletre adott törvénykezési és kormányzati válasz megmutatta, nincs kegyelem. Fel sem merül, hogy a nyomorúságból éppen az integráció erősítése, az oktatás demokratizálása (ami nem más, mint esélyteremtés az évszázados szegregáció helyett) emelhet ki. Helyesebben (éppen azért, mert a rafináltabbja tisztában van azzal, hova is vezetne a társadalom egésze számára is üdvözítő esélyteremtés), demokratizálás helyett a hatalom – a közakaratra hivatkozva, annak képviseletében tetszelegve – a(z elithez nem tartozó) gyerekek nevelését inkább bízza (képzetlen, botcsinálta, ki tudja, milyen indulatokkal/előítéletekkel felhergelt) rendfenntartókra, mint (képzett, elhivatott, jól fizetett) pedagógusokra. Azt üzenik: a „genetikailag” renitens, már az anyatejjel a tanárverés vágyát magába szippantó, és ezért eleve rabszolgasorsra (bocsánat, közmunkára) ítélt cigánypurdé mellé csendőrt kell állítani” – fogalmaz.
A szerző írásában a kérdés tágabb perspektívájára is kitér:
„váltig reménykedem, hogy a hatalom elitje csak a legelvetemültebb, legostobább rasszisták kegyeit keresve böfögi lélekmérgező, kereszténység(meg)csúfoló (i)gazságait, amikor a förtelmesen antihumánus és minden honfitársunkat hátrányosan érintő elkülönítés mellett szónokol” – írja.
” – írja.