Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője elmondta: amikor valaki a Dunába esik vagy a folyóba ugrik, sokféle egészségi kockázattal kell számolnia.
Bár az ember az állandó testhőmérsékletét egy ideig fenn tudja tartani, hideg közegben viszonylag hamar megkezdődik a lehűlés. Ha ez súlyos sérülésekkel társul, akkor a folyamattal biztosan számolni kell, gyógyszeres vagy alkoholos befolyásoltság esetén pedig a kihűlés még gyorsabb lehet. Hozzátette: az izolációs takaróba csavart embert a mentők buborékfóliára fektetik, ami szintén abban segít, hogy a testhőmérséklet helyreálljon. Ezután egy teljes test rögzítését lehetővé tévő hordágyra fektetik, mivel nem tudják, hogyan került a vízbe, így potenciálisan súlyosan sérültnek tekintik. Oxigént is biztosítanak a számára, hogy javítsák a szöveti oxigénellátást, majd a mentőautóban melegített infúziót is bekötnek neki, hogy megállítsák a testhőmérséklet csökkenését.
Győrfi Pál rámutatott: ezek az esetek nagyon veszélyesek, ezért ha valaki például „buliból” vagy fogadásból a vízbe ugrik, azt is kockáztatja, hogy a becsapódás ereje miatt gerincsérülést vagy koponyasérülést szenved. Kiemelte: a Dunában keletkező örvények még azt is lehúzhatják, aki stabilan tud úszni. Prohászka Richárd az MTI kérdésére elmondta: a Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság által tavaly élve kimentett 53 ember közül egy volt a tavaly májusi Hableány sétahajó balesetének utasa. A sajtótájékoztatón a mentési folyamatot is bemutatták: Csécsi Somát, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivőjét „mentették ki” a Dunából.