Balliberális érzékenyítés a pedofilok iránt

„A pedofília nem egyszerűen bűn, hanem az egyik legsúlyosabb deviancia. A napokban bemutattuk, hogy a Népszabadság és a HVG publicistája, Révész Sándor hogyan is mentegette ezeket az embereket. Azonban a »sztorinak« itt még nincs vége. A Magyar Narancs tavaly a már jól ismert liberális csodafegyvert, az érzékenyítést is bevetette a pedofília kapcsán. Pedofilok személyes történetein keresztül »hozták közelebb«, hogy milyen borzasztó helyzetben is vannak e »szegény, kirekesztett« társadalmi csoport tagjai. Íme pár szemelvény a cikkből:

»Nem minden pedofilból lesz gyermekmolesztáló, és nekik egyre több országban nyújtanak segítséget.«
»Erre gyógymód nincs, az embernek nem lehet megváltoztatni a szexuális beállítottságát. Soha nem fogok meggyógyulni. Egyszerűen el kell fogadni ezt a helyzetet és ennyi« – mondja Péter, a pedofil.
»Számos pszichiáter, kriminológus, szociológus és agykutató szerint érdemes lenne a társadalomnak, a közvéleménynek, nekünk is egy kísérletet tenni arra, hogy túllépjünk a megbélyegző szörnyülködésen, és odafigyeljünk arra, amit a Péterhez hasonló emberek mondanak.«

»A szenvedélybetegekre ambulanciák szakosodnak, az evészavarosokra pszichológusok specializálódnak, vannak önsegítő csoportok szerencsejáték-függőknek, a pedofília valahogy mindig kimaradt.«
»Érthető módon ezeknek a bűncselekményeknek a társadalmi megítélése szélsőségesen negatív. De a képlet azért nem ilyen egyszerű. Jó volna kicsit érzékenyíteni a társadalmat«– mondja Somogyi Zsófia szakpszichológus.

Korábban, más devianciák esetében is így kezdődött: érzékenyítettek, relativizáltak, majd »társadalmasították« az ügyet – először csak megértést, elfogadást, majd befogadást kérve az »érintetteknek«. Majd miután ez sikerült, már csak egy lépés kellett ahhoz, hogy a normálissal egyenértékűként mutassák be a jelenséget. Hát nem! A pedofília kapcsán ezt nem fogják eljátszani! El a kezekkel a gyerekektől! Védjük meg a normalitást! Vegyük vissza a világunkat!”