Az Országgyűlés július 3-án fogadta el költségvetés megalapozásáról szóló törvényt, amely módosítja a kisadózó vállalkozások adózására (kata) vonatkozó szabályozást is.
Áder János köztársasági elnök elrendelte a központi költségvetés megalapozásáról szóló törvény kihirdetését hétfőn. Az államfő a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) honlapján közzétett elnöki nyilatkozatban emlékeztetett: az Országgyűlés július 3-án fogadta el a központi költségvetés megalapozásáról szóló törvényt, amely módosítja a kisadózó vállalkozások adózására (kata) vonatkozó szabályozást is. Felidézte: az elmúlt napokban három szakmai szervezet kérte, hogy a törvényt megfontolásra küldje vissza az Országgyűlésnek; a kezdeményezők szigorúnak, indokolatlannak minősítették a szabályozást, ami – véleményük szerint – túl nagy terhet ró a „katás” vállalkozókra.
A köztársasági elnök kifejtette: a vírusválságot követően a gazdaság élénkítése idején különösen fontos, hogy többletterhek ne nehezítsék a vállalkozók életét, ezért a törvénnyel kapcsolatos kritikát különös gonddal vizsgálta meg. Úgy vélte, két kérdést kellett feltenni: mi volt a szabályozás indoka és célja, valamint azt, hogy az új szabályok eredményezhetik-e az adóterhek drámai növekedését. Áder János kiemelte: 2013-ban az új adónem bevezetésekor az volt a törvényalkotó célja, hogy a sajátos piaci helyzetű, főként a lakosságot ellátó mikrovállalkozásokat támogassa, munkafeltételeiket könnyítse, adminisztrációs terheiket csökkentse. Ez a cél most sem változott, ugyanakkor az elmúlt esztendőkben néhány nagy cég visszaélt a szabályozás nyújtotta lehetőségekkel – szögezte le. Hangsúlyozta: a törvénymódosítás most ezt a jogszabályi kiskaput zárja be úgy, hogy a több mint 300 ezer kisadózó semmiféle változást nem fog tapasztalni, a korábbihoz képest nem kell több adót fizetnie.
Közölte: úgy, mint eddig, a főállású adózók továbbra is havi 50 ezer forint, a nem főállású adózók havi 25 ezer forint tételes adót kötelesek fizetni. Úgy, mint eddig, csak a 12 millió forint éves bevétel feletti összeg után kell a kisadózónak a 40 százalékos adót megfizetnie – mutatott rá. Kitért rá: új szabály, ha egy kifizető ugyanabban az évben a kisadózó vállalkozásnak 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, akkor a 3 millió forint feletti bevételrész után 40 százalékos adót kell fizetni. Az adót főszabály szerint a kifizető szerv és nem a vállalkozó fizeti, egyedül a külföldi kifizetőtől származó bevétel után fizeti az adózó a 40 százalékos adót – ismertette. Az államfő szerint ha valaki mégis úgy gondolná, hogy számára ez az egyszerűsített adónem már nem a legkedvezőbb, akkor számos egyéb adózási mód közül választhat.
(MTI)
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
Az ukrajnai háború ötödik évében szűkülnek az orosz szabadság utolsó, digitális terei, miközben az olajalapú gazdaságnak pillanatnyi lélegzetvételre ad lehetőséget az iráni konfliktus. Az orosz társadalomnak nincs sok tere a vélemény- nyilvánításra, nő a kivándorlás és a csendes ellenállás.
Reméik, hogy a 90 milliárd eurós hitel és az azzal járó beruházás javíthat ezen.
Az Eurostat adataiból kiderül, hogy ellentétben a választási költségvetésről kiabálók riogatásával, Magyarország a hiányát csökkentő pályára állt.
Az anyagi többlet nem lesz tartós, de arra pont elegendő volt, hogy semlegesítse az európai szankciók hatását.
Családi nagygazdaság vezetője lesz a Tisza-kormány agrár- és élelmiszer-gazdaságért felelős minisztere.
Kijöttek a legfrissebb adatok.
Egy 1989-ben készült BBC-riport fiatalok történetein keresztül mutatta meg, milyen volt Magyarország a rendszerváltás előtti hónapokban.
A fővárost és több vidéki várost is elértek az egy időben végrehajtott fegyveres akciók.
