Ötvenmilliárd forintos keret áll rendelkezésre a magyar exportvállalatok finanszírozására – emelte ki a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn.
A kormány múlt heti döntése alapján a gazdaságvédelmi akcióterv keretében 25 milliárd forintos keretösszeggel nemzeti exportvédelmi program indul az exportpiacokon növekedni, terjeszkedni és új piacokat megszerezni kívánó magyarországi vállalatok támogatására – közölte a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a Kiemelt exportőr partnerségi programhoz (Kepp) csatlakozó nyolc vállalat együttműködési megállapodásának ünnepélyes aláírása alkalmából tartott budapesti rendezvényen.
Szijjártó Péter ismertette, a program két részből áll: kétmilliárd forint forintot kifejezetten a kisvállalkozásoknak különítenek el, amelyek az exportpiacok megszerzéséhez szükséges költségeikhez kaphatnak támogatást, vállalkozásonként maximum 50 millió forintot. A 23 milliárd forint pedig azon nagyvállalatok számára áll rendelkezésére, amelyek a világ bármely távoli pontján hoznának létre beruházást, kapacitásokat azért, hogy a termékeiket Magyarországtól távol eső helyeken is értékesíteni tudják. Sok esetben a külpiacok meghódításához szükség van helyi gazdasági tevékenységre, legyen az valamilyen egyszerűsített összeszerelés, csomagolás vagy összetettebb tevékenység. Ezen kapacitások létrehozása sokszor előfeltétele az exportlehetőség megszerzésének – fejtette ki.
Ötvenmilliárd forintos keret
A miniszter megemlítette azt is, hogy múlt pénteken indult az ugyancsak 25 milliárd forintos exporttámogatási program, amelyben olyan magyarországi vállalkozásokat támogatnak, amelyek a versenyképességük megőrzése, fejlesztése érdekében a határon túl hajtanak végre befektetéseket, beruházásokat. Ezt a támogatást az Ausztrián kívüli hat szomszédos országban beruházó magyarországi vállalatok igényelhetik, az egy vállalatnak nyújtható támogatás maximális összege 800 ezer euró, amely az adott beruházás összköltségeinek 60 százalékát fedezheti.
– emelte ki a miniszter. A Kepphez a megállapodások aláírásával csatlakozott az Alpha-Vet Állatgyógyászati Kft., a Bábolna Tetra Kft., a Hell Energy Magyarország Kft., a HungaroControl Zrt., az Ilcsi Szépítő Füvek Biokozmetikai Kft., a Meditop Gyógyszeripari Kft., Silveria Elektronikai Kft. és a Tungsram Operations Kft. Szijjártó Péter elmondta: a nyolc vállalat tavaly együtt 204 milliárd forint árbevételt ért el, amely kétharmada, mintegy 137 milliárd forint exportból származott. Így ezek a vállalatok is nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország tavaly is exportrekordot állíthatott fel.
Csereklye Barnabás, a Hell Energy Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a Kepphez csatlakozó cégek mindegyike olyan vállalkozást hozott létre, amely a nemzetközi üzleti életben is megállja helyét, és amely hozzájárul a magyar gazdaság versenyképességének elismeréséhez.
A Hell cégcsoport kevesebb mint négy év alatt vált piacvezető energiaital-gyártóvá Magyarországon és mára több mint 50 országból álló, világviszonylatban is komoly exportpiaccal rendelkezik. A forgalom jelentős része az exportból származik, beruházásaikat Magyarországon valósítják meg bevételeikből, ezzel értékes munkahelyeket teremtenek. A beruházásösztönző támogatásoknak köszönhetően több mint 1200 család megélhetését tudják biztosítani – tette hozzá.
(MTI)
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
A külgazdasági- és külügyminiszter kiemelte: Ukrajna évek óta nem titkolja, hogy el akarja zárni Európát az olcsó orosz energiahordozóktól.
Az intézkedéssel a kormány Magyarország energiafüggetlenségét védi a vajdasági merényletkísérlet után.
Nagyon reménykednek az ukránok, az Európai Bizottság pedig gyártja a forgatókönyveket.
Nem lesz kolbászból a kerítés.
Ezek voltak a pénteki nap legolvasottabb hírei a Mandineren.
Uniós pénzek elcsalása miatt áll a bál.
80 percet kapott a magyar csatár a rangadón.
Jusson eszünkbe most, amikor a Török Áramlat elleni szabotázskísérlet kapcsán is megjelentek az ukránpárti „szakértők”.
