Magyarország a gazdasági növekedés visszafogása nélkül válhat klímasemlegessé

Magyarország az uniós élmezőnybe tartozik a vállalt kibocsátás-csökkentési célok elérése terén, 2030-ra várhatóan az egyike lesz annak a néhány tagállamnak, amelyek nemcsak elérik az emisszió-kereskedelmi rendszeren kívüli ágazatok, mint a közlekedés, az épületenergetika, a hulladékgazdálkodás és a mezőgazdaság céljait, hanem akár még túl is teljesíthetik azokat – jelentette ki az MTI-nek Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára, miután a parlament megszavazta a klímavédelemről szóló törvényt. A törvény elfogadása megerősítette, hogy a kormány cselekszik az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, teremtett világunk megóvásáért, ezt bizonyítják az eddigi intézkedései és idei évben elfogadott energia- és klímapolitikai stratégia, valamint a miniszterelnök által meghirdetett Klíma- és természetvédelmi akcióterv.

Hazánk három évtizede kiemelkedő teljesítményt nyújt

Magyarország a klímaváltozás elleni küzdelemben eddig is a kiemelkedő teljesítményt nyújtó államok között volt, kellően nagyra törő intézkedési tervekkel. Az elmúlt három évtized kiváló magyar klímateljesítménye arra tanít, hogy a környezetvédelem, a gazdasági fejlődés és az energiabiztonság céljai egymással összeegyeztethető, sőt egymást erősítő célok. Éppen ezért különösen örvendetes, hogy a szerdán elfogadásra javasolt törvény- és határozati javaslatok megerősítik a kormány azon tavalyi döntését, amely szerint Magyarország támogatja a teljes klímasemlegesség elérését 2050-re, hangsúlyozta az államtitkár. Kaderják Péter meggyőződését fejezte ki, hogy ezzel Magyarország a múlt helyett a jövő, azaz a klímavédelem, az energiaszuverenitás és a zöld gazdasági növekedés útját választja.

A kedvező folyamatot a 2018-as kibocsátási adatok is megerősítik: míg a GDP-növekedés 5,1 százalékos volt, az üvegházgáz kibocsátás közel 0,9 százalékkal csökkent. Kaderják Péter szerint fontos, hogy a klímasemleges gazdaság költségeit a nagy szennyezők fizessék meg. Azt sem tartja elfogadhatónak, hogy az Európai Unió a következő hétéves költségvetésében a kohéziós alapokból csoportosítson át pénzt a klímavédelemre, nem szabad a szegényebb országoktól a pénzt elvenni – mondta. A klímaváltozás elleni küzdelemhez szintén hozzájárulnak az idén tavasszal meghirdetett Klíma- és természetvédelmi akcióterv intézkedései.

Vállalkozások támogatása

Ennek értelmében például a kormány a következő két évben 32 milliárd forinttal támogatja a kis- és középvállalkozások megújuló energiatermelését. A következő tíz évben meghatszorozza a naperőművek kapacitását, ami nemcsak környezetbarát, hanem olcsó energiát is biztosít majd a magyar családok számára. A kormány támogatja az olcsó elektromos autók megjelenését és használatát, az ezzel kapcsolatos pályázatra június 15-től lehet benyújtani a támogatási kérelmeket. 2022-től pedig csak elektromos buszok forgalomba állítása lesz megengedett a városi közlekedésben – emlékeztetett Kaderják Péter.

A kormány céljai

A kormány célja, hogy a magyar villamosenergia-termelés legnagyobb része atomenergiából és megújuló energiából, elsősorban naperőművekből származzon. Ezek nem egymást kiváltó vagy kizáró technológiák, hanem egymást támogató megoldások. A nap- és az atomenergia együttes használatával 2030-ra a magyarországi áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid-mentes lehet. Magyarország a kormány által elfogadott hosszú-, közép- és rövid távú stratégiák, akciótervek mentén fokozatosan, 2050-ig klímasemleges országgá válhat anélkül, hogy az átmenet a gazdasági növekedést veszélyeztetné, költségei a magyar családokat terhelné – tette hozzá Kaderják Péter.

(MTI)