A feloldásnak mindenképp fokozatosan kell történnie, s a folyamatnak közösségi szinten összehangoltnak kell lennie Ylva Johansson uniós belügyi biztos szerint.
Az Európai Bizottság csütörtökön felkérte az európai uniós tagállamok kormányait, hogy június 15-étől, vagyis jövő hétfőtől kivétel nélkül oldják fel a koronavírus-járvány miatt bevezetett határzárakat a schengeni övezeten belül. A brüsszeli testület július elsejétől javasolja az EU-n kívüli országokból érkezőkre vonatkozó utazási korlátozások részleges és fokozatos megszüntetését.
Ylva Johansson uniós belügyi biztos brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte, hogy egyes harmadik államokban továbbra sem stabil az egészségügyi helyzet, így ebben a szakaszban nem javasolják az utazási korlátozások teljes megszüntetését. Nyomatékosította, hogy a feloldásnak mindenképp fokozatosan kell történnie, s a folyamatnak közösségi szinten összehangoltnak kell lennie. Elmondása szerint a bizottság a tagállamokkal együttműködve objektív feltételeken alapuló listát készít olyan országokról, ahonnan engedélyezi a beutazásokat. A feltételek a járványügyi helyzetet, a távolságtartási szabályok betarthatóságát veszik figyelembe. Hangsúlyozta: a határnyitásnak kölcsönös alapon kell működnie.
„A nyugat-balkáni országok, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia valószínűsíthetően ezen a listán lesz, mert ezekben az államokban a járványügyi helyzet hasonló, mint az EU-ban, sőt akár jobbnak is mondható” – mondta Johansson.
Az utazási korlátozásokat újra be lehet vezetni egy adott országra, ha valamilyen okból kifolyólag már nem felelnek meg ennek a feltételrendszernek. Ezenkívül a tagállamok továbbra is megtagadhatják a belépést az EU-n kívülről érkező utasok számára, akik veszélyt jelentenek a közegészségügyre, még akkor is, ha olyan országból érkeznek, amelyre vonatkozóan egyszer már megszüntették a korlátozásokat. Johansson múlt héten arról számolt be, hogy nem minden tagállam állapodott még meg a külső határok újbóli megnyitásának feltételeiről.
Elsősorban a turizmustól nagyban függő országok, például Görögország, sürgetik a határok gyors újranyitását. Athén már bejelentette, hogy június 15-étől fogadná az Ausztráliából, Kínából és Dél-Koreából érkezőket is.
(MTI)
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
Az Európai Unióban a többség szép lassan átvenné a magyar migrációs politika elemeit, csakhogy a népakarat teljesülését az Európai Unió Bírósága akadályozza. A törvényes parlamentek és kormányok azonban készek a cselekvésre.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Ursula von der Leyen nemrég beismerte, a gyermekvédelmi törvény áll a háttérben.
Egy jelentésből kiderül, Brüsszel mégis elvenné a 13. havi nyugdíjat.
Az Európai Bizottság cinikusan használja a jogállamiság fogalmát.
Orbán Viktor ismét a Kossuth Rádióban beszélt.
„Az agresszív akciók eszkalációja esetén szintén határozott és tükörválaszt fogunk adni” – üzente az orosz elnök.
