Így van ez Székelyföld esetében.
A 80 százalékban magyarok által lakott régiónak a román állam még a létezését sem ismeri el hivatalosan,
és kimondatlanul ugyan, de valójában a kisebbségben élő külhoni magyarság asszimilálása céljából módszeresen hagy elszegényedni. A nemzeti régiókról szóló kezdeményezés sikere a tömbben élő székelyeknek – és a többi európai nemzeti kisebbségnek – az uniós források segítségével pénzügyi önrendelkezést, vagyis egyfajta „autonómia-szerűséget” adhat.
A SZNT által indított nemzeti régiókról szóló kezdeményezés aláírásgyűjtésének határideje május 7-e éjfél volt. A hosszabbításról szóló döntés azért rendkívül fontos, mert bár összegyűlt a szükséges egymillió (sőt valamivel több) aláírás, de egyrészt jellemzően 10-20 százalék érvénytelen, másrészt még nem teljesült az európai polgári kezdeményezés sikerének másik feltétele, miszerint az aláírásoknak legalább hét európai uniós országban el kell érnie az előírt minimális mennyiséget.
Esély a győzelemre – de mi kell ehhez?
Az aláírásgyűjtést számos dolog akadályozta, többek közt politikai érdekből fúrták egyesek, ideiglenesen leálltak az Európai Bizottság által a kezdeményezéshez biztosított szoftverek, és végül beütött a koronavírus, ami gyakorlatilag hónapokra visszavetette és az internetre szorította az akció kampányát. Mégis, paradox módon a járványnak köszönhetjük az esélyt a kezdeményezés sikerére, hiszen vis maior eseményként jogi lehetőséget ad az aláírásgyűjtés határidejének meghosszabbítására.
Sikerült tehát teljesíteni az európai polgári kezdeményezés egyik feltételét:
megvan az egymillió aláírás!
De még nem teljesült a másik feltétel. Eddig ugyanis csak három országban (Magyarországon, Romániában és Szlovákiában) gyűlt össze a feltételként szabott mennyiségű aláírás.
A kezdeményezéshez csatlakozó tagállamok közül például Spanyolországon belül Katalóniában és Baszkföldön, a lengyelországi Sziléziában, és a franciaországi Bretagne-ban vannak olyan nemzetiségi kisebbségek, akiknek körében érdemes aláírást gyűjteni. Azonban a kvótákat az európai tagállamok népességének arányában határozzák meg, ezért lehet, hogy érdemesebb lenne Ausztriában, Észtországban, Horvátországban, Finnországban vagy Írországban kampányolni a siker érdekében.