Tavaly az Európai Unióban csak Bulgáriában volt olcsóbb az elektromos áram, a földgáz ára pedig nálunk és Romániában volt a legalacsonyabb – közölte az Eurostat.
Az elektromos áram Dániában és Németországban volt a legdrágább, a földgáz pedig Svédországban és Spanyolországban az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtöki jelentése szerint. Az Eurostat nyilvántartása szerint 2019-ben az Európai Unió 27 tagállamában átlagosan 1.3 százalékkal emelkedett a lakossági fogyasztók számára az elektromos áram és 1,7 százalékkal a földgáz ára.
Az elektromos áram átlagos ára az EU 27 tagállamában 21,6 euró volt 100 kilowattóránként, az euróövezet 19 tagállamában pedig 22,8 euró. Az elektromos áram a legolcsóbb Bulgáriában volt, 100 kilowattóránként 9,6 euró, a második legalacsonyabb pedig Magyarországon, 11,0 euró. A legdrágább Dániában volt az áramdíj, 29,2 euró, Németországban 28,7 euró, Belgiumban pedig 28,6 euró.
Minden mutatóban jól állunk
Az elektromos áram ára Hollandiában emelkedett a legnagyobb mértékben tavaly, 19,6 százalékkal. Litvániában 14,3 százalékos, Csehországban 11,0 százalékos volt az áremelkedés. Magyarországon 0,1 százalékkal ment fel az elektromos áram ára tavaly. Az áramdíj Dániában csökkent a legnagyobb mértékben tavaly, 6,3 százalékkal. Görögországban 5,8 százalékos, Portugáliában 4,9 százalékos, Bulgáriában 4,7 százalékos volt az árcsökkenés.
A földgáz átlagos ára az EU tagországokban 7,2 euró volt 100 kilowattóra energiatartalomra vetítve, az euróövezet 19 tagállamában pedig 7,7 euró. A legolcsóbb Magyarországon és Romániában volt a földgáz, 3,3 euró, a legdrágább pedig Svédországban, 11,7 euró és Spanyolországban 10,2 euró. A gázár a legnagyobb mértékben Spanyolországban emelkedett, 16,7 százalékkal az előző évihez képest, Horvátországban pedig 12,9 százalékkal, Hollandiában 12,1 százalékkal. A legnagyobb gázár-csökkenés Lettországban volt, 22,0 százalékos, Dániában 15,5 százalékos, Görögországban 10,2 százalékos. Magyarországon 1,7 százalékkal csökkent a gáz ára tavaly.
(MTI)
„A bővítés most újra beindult, de ha ebből Törökországot kihagyják, az stratégiai hiba lesz” – mondja Mehmet Kemal Bozay. A török külügyminiszter-helyettessel az NKE-n tartott előadása után beszélgettünk a török stratégiai gondolkodásról, a világrendváltásról, Törökország EU-aspirációiról, valamint arról, miért kiemelt kapcsolat számukra a magyar. Interjúnk.
Egy felmérés szerint minél erőteljesebb világszerte az LMBTQ-kampány, annál több a zaklatás és erőszak a közösség tagjai ellen.
Az egyensúlyozó magyar politika jó, de veszélyes lehet, véli Sumantra Maitra, az American Ideas Institute kutatási igazgatója.
Milyen hatása lehet az EP-választásnak az EU intézményi változásaira, stratégiai irányaira? Lesz-e geopolitikai tényező Európa, és hídállam Magyarország? Két EU-szakértőt kérdeztünk podcast-műsorunkban.
A külügyminiszter Milorad Dodik boszniai szerb vezetővel tartott közös sajtótájékoztatót.
Tomasz Grosse szerint az Európai Unió államszerű szerveződéssé alakul át, az új európai állam azonban nem demokratikus.
Bognár György, a bajnoki ezüstérmes, Magyar Kupa-győztes Paks vezetőedzője szerint erőn felül teljesít a tolnai klub. Szabó János és Papp Kristóf a Mandinernek elárulta a 100%-ban magyar csapat titkát. Korábbi játékostársuk, az immár a Ferencvárost erősítő Varga Barnabás megint tarolt a díjátadó gálán, és kalapot emelt a Paks előtt.
A Wikileaks-alapító tovább küzd az amerikaiaknak való kiadatás ellen.
