Lépnek a földek elaprózódása ellen

2020. május 19. 08:37

A cél az, hogy ne aprózódjanak el a parcellák a kiméréssel, legyenek értelmesen művelhető területű földek – mondta Nagy János a Magyar Nemzetnek.

2020. május 19. 08:37

Jelentős forgalombővülésre számíthatnak jövőre a földhivatalok: ha január elsején életbe lép az osztatlan közös földtulajdon felszámolására vonatkozó törvény – amely jelenleg az Országgyűlés jóváhagyására vár –, nagy számban indulhatnak meg a területek megosztásának felszámolását célzó eljárások, amelyek garantálják, hogy hosszú idő után rendeződjenek a birtokviszonyok – írta a Magyar Nemzet kedden.    

Több évtizedes probléma

Nagy János, az Agrárminisztérium földügyekért felelős helyettes államtitkára a lapnak elmondta: jelenleg negyvenezer körüli megosztott ingatlant tartanak számon. A részaránytulajdon ugyanakkor ma csaknem három és fél millió tulajdonost és mintegy 2,4 millió hektárt érint. „Hiszünk abban, hogy minden osztatlan közös tulajdonú parcella esetében van egy olyan tulajdonos, aki érdekelt abban, hogy megszerezze a teljes tulajdoni hányadot. Ha az Országgyűlés előtt lévő törvény hatályossá válik, mindenkinek meglesz a lehetősége arra, hogy lépjen” – mondta. Az osztatlan közös tulajdon megszüntetését célzó eljárás 2014-2015 óta zajlik az országban, és mintegy 55 ezer helyrajzi számot érintő ingyenes állami kimérést takar. A tárca a program tapasztalatait is felhasználva alkotta meg az új szabályozást, amely stabil jogi alapot teremt ahhoz, hogy az állam kezében lévő osztatlan közös tulajdonú földeken fennálló tulajdoni hányadok földkiadásokkor keletkezett, több évtizedes problémától végleg megszabaduljon a magyar agrárium. A tervek szerint ősszel készülnek el a törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek.

Nem kell 100 százalékos egyetértés

Az egyik legnagyobb változást az jelenti, hogy míg korábban az osztatlan közös területek megosztásához a tulajdonostársak százszázalékos egyezségére volt szükség, a jövőben elég lesz az ötvenszázalékos tulajdoni hányad plusz egy fő beleegyezése. Nagy könnyebbséget jelent majd, hogy ahhoz, hogy valaki meg tudjon szerezni egy teljes parcellát, nem kell földművesnek lennie. A spekulánsok kiszűréséért azonban ehhez legalább három éve tulajdonnal kell rendelkezni az adott táblában – ismerteti a Magyar Nemzet.

(MTI)

 

Összesen 26 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
bagira
2020. május 19. 16:27
Nyugaton hektárban számolják , hol van a 40e és 100e az egy millióhoz .magyar föld semmivel se rosszabb a nyugatinál .Magyar földre fáj a foguk.
Ikloorvat
2020. május 19. 13:50
Lölőkének kell adni az egíszet és akkor nem lesz elaprózva.
bagira
2020. május 19. 12:29
A legjelentősebb művelési ág, a szán-tó átlagára 1.486.700 forint volt hektáronként. Kérdés egy hektár hány aranykorona , ha elosztjuk aranykoronákra bizony a tulajdonos nagyon rosszul jár.
bagira
2020. május 19. 12:19
Kommunisták 1989 után gyárakat állami vagyonokat magukévá tették leamortizálták , igen ám a föld most következik . Csak hogy a földet nem lehet amortizálni értékét nem lehet nullára tenni , földet megtrágyázzák már is hozza a termést . Kitalálnak kibújót , kommunista ballibsik az összeharácsolt vagyonokból ismét nagy tőkét vertek , ugye be kéne fektetni itt a föld .
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!