A magyar után itt a lengyel EU-elnökség: ezekre a témákra fog fókuszálni Varsó
A lengyelek szerint az Európai Unió számára a biztonság minden lehetséges dimenzióban kiemelt jelentőséget kap majd.
Nem felel meg a valóságnak a Helsinki Bizottság által képviselt két iraki és két afgán bevándorló állítása, hogy Röszkén ragadtak, mert Szerbia megtagadta tőlük a belépést – jelentette ki Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a Magyar Nemzetnek.
A miniszter-helyettes erről annak kapcsán nyilatkozott , hogy az Európai Bíróság csütörtöki, előzetes döntése alapján őrizetnek számít a migránsok elhelyezése a magyar tranzitzónákban. Az államtitkár szerint ez az ítélet nemcsak az Emberi Jogok Európai Bíróságának tavalyi határozatával ellentétes, hanem az Európai Unió alapszerződésével is. Ezért minden lehetséges jogi fórumon küzdeni fognak a döntés ellen.
– Miközben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája ősszel úgy határozott, hogy nem számít őrizetnek, ha valakit a tranzitzónában tartanak, csütörtökön a luxemburgi Európai Bíróság úgy döntött, hogy ez mégis fogva tartásnak számít. Ez pedig legfeljebb négy hétig tartható fent, ezután szabadon kell engedni azokat a migránsokat, akik nem távozhatnak Szerbia felé. Nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal?
– Sőt, a helyzet ennél még kacifántosabb. Az Emberi Jogok Európai Bírósága első fokú ítéletben azt állapították meg, hogy őrizetnek számít a tranzitzónában való elhelyezés. Ekkor fordultunk a bíróság Nagykamarájához, amely csak kivételes esetekben ad helyt az ilyen megkereséseknek. A Nagykamara pedig másodfokon felülírta az első fokú döntést, kimondva, hogy mivel Szerbia felé a tranzitzónák nyitottak, az emberek ott tartása nem számít őrizetnek. A luxemburgi bíróság most mégis úgy hozott ítéletet, hogy figyelmen kívül hagyta ezt a jogi véleményt. Ez azért is furcsa, mert Brüsszel gyakran hivatkozik Strasbourg döntéseire. Ez nem más, mint leckéztetés, amit sajnos már megszokhattunk az uniós intézményektől.