Európában Magyarország költi a legtöbb pénzt a kultúrára

Bizottsági jelentések és összegző módosító javaslatok vitájával folytatta munkáját kedden az Országgyűlés. Kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról szóló javaslat.

Kissné Köles Erika, Bana Tibor, Gurmai Zita

A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló javaslatról Kissné Köles Erika szlovén nemzetiségi szószóló azt mondta: remélik, az átalakításból fakadó esetleges feszültségek feloldódnak, és hogy a béremelés csak a kezdete a további bérkompenzációnak. A nemzetiségek nyelve, kultúrája, hagyományai olyan értékek, amelyek gazdagítják a magyar társadalmat, és amelyeket óvni, fejleszteni, átörökíteni kell, ebben játszanak kiemelt szerepet a kulturális intézmények és a szakmai apparátus – mutatott rá.

Bana Tibor független képviselő arról beszélt, hogy közel 20 ezer kulturális dolgozó közalkalmazotti jogviszonya szűnik meg november 1-jétől. Elsöprő többségük nem tekint pozitívan a javaslatra, szemben a kormányzati kommunikációval, a kulturális élet kivéreztetése felé tesznek lépéseket és bizonytalan helyzetbe hozzák a területen dolgozókat – értékelt.

Gurmai Zita (MSZP) szerint a javaslattal két baj van: nincs szükség rá és nincs előkészítve. A kultúra elveszíti közjó jellegét, szégyen amit művelnek – mondta. Szerinte a közalkalmazotti státusz megszüntetésével azt mondják ki: a múzeumi kutató nem különb egy multinacionális vállalat recepciósánál, a közjóhoz adott értéke ugyanannyi, mint utóbbinak. Ne privatizálják a kultúrát, nemcsak a haza nem eladó, Petőfi, Liszt, Bartók, Ady, de még Wass Albert sem lehet kufárkodás tárgya – fogalmazott.

Hiller István, Brenner Koloman, Ungár Csaba

Hiller István (MSZP) arról beszélt: nem félreértés vagy zsigeri ellenkezés, hanem valós koncepcionális különbség van a javaslat támogatói és ellenzői között. A közalkalmazotti státusz és jogviszony a munkavállaló számára nagyobb biztonságot eredményez, mint amit a törvénymódosításban a kormány javasol - hangsúlyozta. Az időpont kiválasztását a törvényjavaslat tárgyalására különösen cinikusnak nevezte, mondván, a veszélyhelyzetet felhasználva terjesztették be a javaslatot, amikor más területekre fókuszál a figyelem. Nem érti, egy levéltáros munkája hogyan lesz versenyképesebb ettől a javaslattól – mondta. Meg akarják szüntetni a közalkalmazotti státuszt, amit a versenyképesség jelszava mögé rejtenek – közölte, jelezve: nem fogják támogatni a javaslatot.

Brenner Koloman (Jobbik) azt mondta: élethazugság a közalkalmazotti jogviszony és a bérezés összekötése. Finanszírozni kell az adott területet, mégpedig kiemelt módon, és akkor van mód magasabb béreket adni. Kultúrát nem olcsó módon kell csinálni, és nem a versenyképességgel kell takarózni – hangoztatta. Ez a törvényjavaslat kultúra- és tudásellenes, a Jobbik nem támogatja – jelezte.

Ungár Péter (LMP) kiemelte: a közalkalmazotti státusz leépítése nem meglepő egy jobboldali kormány részéről, ez egy alapvetően szociáldemokrata vívmány. Megjegyezte: bizonyos pedagógusokat vagy egészségügyi dolgozókat is készülnek kivenni ebből a státuszból, ezt többszöri kérdésére sem cáfolták. Ha a kulturális területet nem finanszírozzák megfelelően, azt a kulturális emlékek fogják megsínyleni, amit a következő generációknak akarnak bemutatni. Ezt a törvényt nem lehet támogatni – közölte.

Nagy Csaba, Ander Balázs, Nacsa Lőrinc

Nagy Csaba (Fidesz) azt mondta, nyilván vannak félelmek, és számos jogos felvetés merült fel. Az intézményvezetőknek ugyanakkor lesz mozgástere, kikkel, hogyan szeretnének együtt dolgozni, és a béreket is kénytelenek lesznek a piaci viszonyokhoz igazítani. Példaként a korábban Pécsett végrehajtott korábbi, hasonló változtatásokat hozta, amelyek beváltották a hozzájuk fűzött reményeket.

Ander Balázs (Jobbik) elfogadhatatlannak nevezte a javaslatot. Úgy értékelt: a lokális művelődés utolsó bástyái rendülhetnek meg a halmozottan hátrányos régiókban a javaslat miatt.

Nacsa Lőrinc (KDNP) képtelen vádaknak nevezte az ellenzék által hangoztatott érveket. Felhívta a figyelmet arra: az egész országban csak a jobbikos ózdi polgármester csökkentette a kulturális dolgozók bérét. Hangsúlyozta: a magyar kulturális ágazatot fel kell készíteni az új évszázadra, nem pedig a 90-es években itt ragadt modelleket kell magunkkal vinni a következő időszakba. Kulcskérdésnek nevezte a kulturális ágazatban dolgozók béremelését, és további ez irányú lépéseket kért az államtitkártól. 

L. Simon László, Latorcai János

L. Simon László (Fidesz) úgy értékelt: a javaslat sokkal stabilabb, hatékonyabb humánerőforrás-gazdálkodásra ad lehetőséget, és megszüntet egy korszerűtlen, avítt rendszert. Bízott abban, hogy a hat százalékos béremelésen túl, további forrásokkal is lehet majd növelni a kulturális dolgozók bérét. Kiemelte: a verseny fogalma nem idegen a kultúrától, hiszen a közgyűjtemények, az operaház, a balettegyüttesek vagy a klasszikus zenét játszó zenekarok mind a nemzetközi térben méretettnek meg.

Az elnöklő Latorcai János a vitát lezárta. Fekete Péter kulturális államtitkár zárszavában ellenzéki felszólalásokra reagálva azt hangsúlyozta: nincs szó a magyar kultúra kivéreztetéséről, hiszen Európában Magyarország költi a legtöbb pénzt a kultúrára. Kiemelte a javaslatot megelőző egyeztetéseket, amelyek eredményeképpen 32 érdekképviselet tett javaslatot, ennek 70 százalékát, 37 javaslatot fogadtak be. Hangsúlyozta: semmiféle hátsó szándék nincs abban, miért pont most értek el a javaslat benyújtásához. Kitért arra is: nem az a kérdés, hogy a levéltáros versenyképes-e, hanem az, hogy a levéltáros bére és a foglalkoztatási formája versenyképes-e. Jelezte: a hatszázalékos béremelés az első lépés, 2021-ben további bértömeg érkezhet a kulturális ágazatba.

(MTI)