Hangsúlyozva, hogy az ÁSZ már nem kér a tűzeset idejére eső dokumentumokat a DK-tól, Horváth Bálint arra emlékeztetett, hogy az adózás rendjéről szóló törvény szerint az adatszolgáltatáshoz szükséges dokumentumokat a szervezet székhelyén kell tárolni, ha pedig azokat mégis más helyen őrzik, azt be kell jelenteni a NAV-nak. A DK székhelye azonban nem abban a Teréz körúti irodában van, ahol a tűz keletkezett, így a hivatkozott dokumentumok valószínűleg ott sem lehettek volna – mutatott rá Horváth Bálint. A szóvivő kitért arra is, hogy a DK tavaly májusban a Magyar Közlönyben közzétette 2018-as beszámolóját, amelyből két dolog következik: a párt vagy mégis rendelkezett az állítólag elégett dokumentumokkal, vagy pedig hasraütésszerűen írták be a számokat, így a beszámoló nem is felelhet meg a valóságnak, amivel saját tagságukat is megtévesztették.
A szóvivő emlékeztetett arra is, hogy a DK pénzügyeit évek óta szabálytalanságok jellemzik, a párt könyvvezetése és gazdálkodása 2013-ban, 2014-ben, 2015-ben és 2016-ban sem felelt meg a törvényi előírásoknak. Az ÁSZ 2013–2014. évekre vonatkozó jelentéstervezetére a DK elnöke például észrevételt sem tett, amivel lényegében elismerte az abban foglalt megállapításokat, és nem vitatta az ÁSZ eljárását – idézte fel Horváth Bálint. Kitért arra is, a DK a 2018-as választási kampány során is megsértette a számviteli törvényt, a kampánytörvényt, illetve a párttörvényt is, sőt tiltott támogatást is igénybe vett a kampányához.