Az adósokat havonta tájékoztatni kell a moratórium alatt hitelük kapcsán keletkező tőke-, kamat- és díjfizetés mértékéről is.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfői tájékoztatása szerint a hitelintézeteknek, pénzügyi vállalkozásoknak, pénzforgalmi szolgáltatóknak kiküldött vezetői körlevélben kezdeményezték, hogy a piaci szereplők tekintsék át a hitelezési és monitoring folyamataikat, belső szabályozásaikat. Elemezzék ügyfeleik pénzügyi helyzetét, és ennek alapján dolgozzanak ki olyan finanszírozási konstrukciókat, fizetési ajánlatokat, üzleti és monitoring folyamatokat, amelyekkel reagálhatnak lakossági, vállalati adósaik megváltozott fizetőképességére, és kezelni tudják azoknak a törlesztési moratórium után esetleg felmerülő fizetési nehézségeit.
A jegybank szerint a lakossági ügyfelek esetében a pénzügyi intézmények az ügyfelek magatartásának, folyószámla-forgalmának elemzésével, a moratórium utolsó negyedében pedig akár nyilatkoztatásuk révén is megbizonyosodhatnak az adósok esetleges jövőbeni fizetési problémáiról. Az MNB szerint nem fogadható el, ha automatikusan rontanák egy ügyfél minősítését, amiért igénybe veszi a törlesztési moratóriumot. Az adósokat havonta tájékoztatni kell a moratórium alatt hitelük kapcsán keletkező tőke-, kamat- és díjfizetés mértékéről is.
A moratórium lejártával pedig a hitelnyújtóknak az adósokkal egyeztetve kell ütemezni a meg nem fizetett kamatok, díjak teljesítését. A jegybank elvárja, hogy a hitelező intézmények a moratórium alatt ne emeljék meg díjaikat, jutalékaikat azoknál a bankszámlacsomagoknál, hiteleknél, amelyeknél ezek mértéke az ügyfél bankszámlájára érkező havi utalások összegétől függ. További elvárás, hogy a hitelnyújtó intézmények dolgozzanak ki fizetéskönnyítő konstrukciókat az arra rászoruló ügyfeleknek, és ezekről közérthetően, személyre szólóan tájékoztassák is őket. Tanúsítsanak együttműködő magatartást a szerződések módosítására vonatkozó, megalapozott ügyfélkérelmek elbírálásánál.
A pénzügyi intézményeknek a vállalati ügyfelek esetében szintén fel kell mérniük a fizetőképesség jövőbeni alakulását, a járványveszély miatt leginkább érintett ágazatokban akár folyamatos monitoringgal. A felmérésnek, illetve az adott hitel esetleges jövőbeni módosítására való felkészülésnek ki kell terjednie az érintett vállalatcsoport további tagjaira is. Az MNB a vállalati üzletágnál is kezdeményezte, hogy a hitelnyújtók tekintsék át, milyen termékeikkel, üzleti megoldásaikkal segíthetik a vállalati szegmens esetleges likviditási nehézségeit. A jegybank folyamatosan ellenőrizni fogja a hitelező és pénzforgalmi intézmények belső működésének átalakítását, az új gazdasági helyzethez való alkalmazkodását és a fizetési moratórium utáni időszakra történő felkészülését – közölték.
(MTI)
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Az Eurostat friss számai porrá zúzták az ellenzéki riogatást: kiderült, hogy Ausztriában és Szlovákiában is nagyobb a drágulás, mint nálunk, hiába fizetnek euróval.
Megtartotta 2025 utolsó kamatmeghatározó ülését a jegybank monetáris tanácsa. Ahogyan az várható volt, ezúttal sem változtattak az alapkamat mértékén.
A pozíciót vélhetően Banai Péter Benő korábbi államháztartásért felelős államtitkár veszi át.
A program nem elindította, hanem kapcsolódott egy már kibontakozó árnövekedési trendhez.
Surányi György a 20 százalékos béremelkedést is rossz dolognak tartja, de szerinte a hazai vállalkozások támogatását és az illetékmentes öröklést is meg kellene végre szüntetni.
Simor András szerint a magyar gazdaság három éve zsákutcában toporog, ám a részletes elemzés alapján állításai szelektív adatokra és leegyszerűsített következtetésekre épülnek.
Egységben az erő! – üzente a világbajnok magyar MMA harcos.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
