Kilenc százalékos gazdasági visszaesést prognosztizálnak az EU-ban 2020-ban, a második negyedévben nagyobb lesz az esés, mint a 2008-as válságban volt. Az európai gazdaság megmentésével az Európai Unió jövője a tét.
A koronavírus-járvány visszaszorítására hozott tagállami karantén-intézkedések életmentőek, de egyúttal gyakorlatilag hibernálták a gazdaságot. A leálló szektorok miatt az eleve szerkezeti problémákkal, súlyos államadóssággal küszködő dél-európai államok újabb pénzügyi válságba süllyedhetnek. Németország azonban egyelőre nem akar saját eladósítása árán újabb uniós mentőcsomagot finanszírozni. De akkor hogyan lábal ki a válságból Európa? Melyik elv: az igazságosság vagy a szolidaritás győz a válságkezelésben? Az érdekkülönbségek miatt fennáll-e az EU szétforgácsolódásának veszélye?
Vendégünk: Domonkos Endre, a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karának tudományos főmunkatársa.
Műsorunk az alábbi felületeken is elérhető:
Az újjáépítés óriási költségeit mi is fizetnénk, a magyar cégek versenyhátrányba kerülnének, de ami ennél is nagyobb baj, állandó áramkimaradások veszélyével kellene szembenéznünk, amíg az ukrán energiarendszer nem integrálódna teljesen az uniós rendszerbe.
Az amerikai elnöknek elege van Brüsszelből és ennek komoly következményei lehetnek az európai nemzetek gazdaságára nézve.
Az ukránok felvételével nem csak a mezőgazdaság és a munkaerőpiac kerülne veszélyben, hanem kinyitnánk az ajtót a háborúban csak erősebbé vált ukrán maffia előtt is, ami súlyos közbiztonsági problémákat eredményezne.
„Az Európai Bizottság egészen egyszerűen nem alkalmas a feladatának az ellátására” – jelentette ki Szijjártó Péter.
„A kutatás azt sugallja, hogy a Tisza Párt nem tanult mások hibáiból” – fogalmazott Sebestyén Géza.
Mindennel foglalkoztak, csak a lényeggel nem – mutatott rá a Faktum tényellenőrző portál.
Hosszú távú szerződést ajánl a fiataloknak az ukrán vezetés.
A férfi 2021-ben kezdte meg kábítószer-kereskedelem bűntette miatt kiszabott ötévi börtönbüntetését.
