Kilenc százalékos gazdasági visszaesést prognosztizálnak az EU-ban 2020-ban, a második negyedévben nagyobb lesz az esés, mint a 2008-as válságban volt. Az európai gazdaság megmentésével az Európai Unió jövője a tét.
A koronavírus-járvány visszaszorítására hozott tagállami karantén-intézkedések életmentőek, de egyúttal gyakorlatilag hibernálták a gazdaságot. A leálló szektorok miatt az eleve szerkezeti problémákkal, súlyos államadóssággal küszködő dél-európai államok újabb pénzügyi válságba süllyedhetnek. Németország azonban egyelőre nem akar saját eladósítása árán újabb uniós mentőcsomagot finanszírozni. De akkor hogyan lábal ki a válságból Európa? Melyik elv: az igazságosság vagy a szolidaritás győz a válságkezelésben? Az érdekkülönbségek miatt fennáll-e az EU szétforgácsolódásának veszélye?
Vendégünk: Domonkos Endre, a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karának tudományos főmunkatársa.
Műsorunk az alábbi felületeken is elérhető:
Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője szerint „ami most történik, az olyan, mintha elkoboznák a nemzeti hatásköröket az európai értékekre való hivatkozással”.
Miközben a kormányok óvatosságra intenek, Európa-szerte egyre többen vetik fel, hogy itt az ideje az Aszad-rezsim elől elmenekült szíriaiaknak visszatérni az országukba.
A magyar gazdák ellenzik a brüsszeli javaslatot.
„Történelmi eredményt ért el az ország” – mondta a pénzügyminiszter.
„Nem szabad Magyarországnak kiadni egy antifasisztát sem” – jelentette ki az újdonsült EP-képviselő.
A Bloomberg szerint a legjobb helyzetben a magyar miniszterelnök van.
Zelenszkij elismerte, hogy továbbra is Donyeck megyében a legforróbb a helyzet.
A külügyminiszter-helyettes kijelentette, nem adják ki a volt szír elnököt.
