Kontrát Károly államtitkár szerint a javaslat megfelel Magyarország nemzeti érdekeinek.
A Schengeni Információs Rendszer keretében történő információcserével összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításának általános vitájában Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a javaslat célja, hogy megalkossa, illetve módosítsa a schengeni információs rendszer megfelelő magyarországi működtetéséhez szükséges jogszabályokat.
Elmondta, a rendszer lehetővé teszi a többszörös személyazonosságok felderítését, a jóhiszemű személyek helyes azonosítását, a személyazonossággal visszaélők elleni küzdelmet, illetve a harmadik országbeli polgárok személyazonossága ellenőrzésének megkönnyítését. A bűnüldöző hatóságok nem bűnüldözési célú uniós rendszerekhez történő hozzáférését is megkönnyítik, amikor ez súlyos bűncselekmények megelőzéséhez, a terrorizmus elleni küzdelemhez szükséges – részletezte.
Kontrát Károly az új típusú figyelmeztetések között említette a kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzést, hogy hatékonyabbá váljon a jogellenesen az unió területén tartózkodó, harmadik országbeliek visszaküldése. Újdonságként beszélt a jogellenes elvitellel veszélyeztetett gyerek utazásának megakadályozására vonatkozó figyelmezető jelzésről. Kitért arra, hogy az uniós szabályok 2018. december 27-én léptek hatályba, a továbbfejlesztett rendszer 2021 decemberétől működhet élesben.
Fidesz: Az új rendszer határozottabb fellépést tesz lehetővé a migrációval szemben
Zsigmond Barna Pál (Fidesz) szerint a törvényjavaslat egyszerűbbé és átláthatóbbá teszi azokat a szabályokat, amelyek a gyakorlatban problémát jelentettek.Közölte, Magyarország számára az új schengeni információs rendszer kiemelten fontos, lehetővé teszi a terrorizmussal, az illegális migrációval, a határon átnyúló bűnözéssel és a szabálytalan határátkelésekkel szembeni határozottabb fellépést.
KDNP: Szükség van a szigorú határellenőrzésre
Nacsa Lőrinc (KDNP) az EU egyik legnagyobb vívmányaként beszélt az unión belüli szabad mozgásról. Közölte, „békeidőben” támogatják schengeni szabad mozgást, de csak szigorú külső határvédelem és a határellenőrzés mellett.
Jobbik: Minden idők legszigorúbb rendelkezéseit tartalmazza a javaslat
Varga-Damm Andrea (Jobbik) szerint minden idők legszigorúbb rendelkezéseit tartalmazza a javaslat, amelyek alkalmazására fel kell készíteni a rendőröket. Komoly hibának nevezte, hogy Magyarország nem szorgalmazta erősebben, hogy Románia legyen az unió schengeni határa, ezt szerinte legalább olyan mértékben kellett volna követelni, mint a kisebbségi jogokat. Szóvá tette, hogy Magyarországon arányaiban jóval többen írták alá az uniós kisebbségi kezdeményezést, mint a határon túli közösségekben, ez – értékelt – azt jelenti, hogy az érintettek úgy gondolják, kulturális autonómiájuk biztosított.
MSZP: Fontos a schengeni rendszer hatékonyabbá tétele
Molnár Gyula (MSZP) kiemelte: minden lépés fontos, amely arra irányul, hogy hatékonyabbá tegyék a schengeni rendszert, fontos kiszűrni azokat, akik visszaélnek vele, de lehetőséget kell adni azoknak, akik élni tudnak a rendszer nyújtotta esélyekkel. Közölte: a Schengen szót meghallva jó érzés tölti el, ezért sajnálatos, hogy a kommunikáció az utóbbi időben úgy alakult, hogy szinte azonnal a menekültkérdésre ugranak át. Pedig Schengen a határok megnyílásáról szól, az EU egyik legnagyobb vívmánya a szabad mozgás – mutatott rá. Hozzátette: pártja támogatja a javaslatot.
LMP: A migráció folyamatosan velünk élő kihívás
Keresztes László Lóránt (LMP) kiemelte: az illegális migráció folyamatos, velünk élő kihívás, ezért konszenzus van arról, hogy az EU külső határait meg kell védeni. De ha meg akarják védeni az unió biztonságát, a legtöbbet akkor tehetik, ha a migrációt kiváltó okokat feltérképezik és közösen cselekednek az enyhítésükért - magyarázta. Hozzátette: jogos elvárás az emberek részéről, hogy a biztonságpolitikára, a külső uniós határok védelmére nagyobb figyelem jusson. Megjegyezte: fontos feladat azoknak a megbecsülése, akik a biztonságunkért dolgoznak, elengedhetetlen a tisztességes bérezés és a megfelelő munkakörülmények biztosítása számukra.
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, az általános vita lezárását követően elmondta: az előterjesztéssel uniós jogharmonizációs feladatot teljesítenek, a javaslat megfelel Magyarország nemzeti érdekeinek, a magyar és az uniós polgárok biztonságát szolgálja. Üdvözölte, hogy minden frakció a javaslat támogatásáról biztosított. Kitért rá: a kormány tisztában van azzal, hogy milyen fontos lenne Románia csatlakozása a schengeni övezethez, örülnének neki, ha ez megvalósulna, de eddig ezt több nyugat-európai ország megakadályozta.
(MTI)
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Dévényi István és Gajdics Ottó vitája.
Mindezt Massachusettsben, amelynek kormányzója már korábban közölte, nem működik együtt Trumppal a kitoloncolásokban.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
Deutsch Tamás kemény választ adott Lakos Eszternek az Európai Parlamentben.
A reform 2025 májusától lép életbe.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Súlyos következményekkel fenyegetőznek.
A németek a fizetésük 11 százalékát rakták befőttesüvegbe az első félévben, pedig az infláció rendben van, a reálbérek pedig folyamatosan növekednek. A csökkenés 34 milliárd eurós kiesést okoz a gazdaságban.
