Magyarországon jelenleg 1735 lélegeztetőgép és 1309 ugyancsak lélegeztetésre alkalmas altatógép van – mutatott rá Halmosi Zsolt.
Halmosi Zsolt országos kórházfőparancsnok az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának csütörtöki ülésén elmondta: a rendszert rendkívül rövid idő alatt alakították ki, a kórházparancsnokok március 29-én vették át megbízólevelüket és másnap már munkába álltak. A 109 kórházparancsnok közül 51 a honvédség állományából érkezett, 29-en a katasztrófavédelemtől, 29-en a rendőrségtől, és korábban is valamennyien felelős beosztásban voltak – ismertette.
Beszámolója szerint a kórházparancsnokokat az intézményekben pozitívan fogadták, az egészségügyi személyzet valóban segítő szándékúnak tekinti a munkájukat. Hangsúlyozta: a kórházparancsnokok feladatrendszerét kormányhatározat szabályozza, úgy kell együtt dolgozniuk az egészségügyi intézmények vezetőivel, hogy az intézményrendszer képes legyen a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos tömeges megbetegedéseket kezelni. Úgy fogalmazott: rengeteg intézkedés történt a fertőzés elszabadulásának megakadályozására az elmúlt időszakban, ilyen a határellenőrzés vagy a kijárási korlátozás, „de a csatát és a háborút az egészségügyi intézmények területén kell megvívni”. Halmosi Zsolt leszögezte: orvosszakmai kérdésekben a kórházparancsnokok nem foglalhatnak állást, nem dönthetnek, és nem tehetnek javaslatot sem, az ő feladatuk, hogy a rendészeti tapasztalataikkal segítsék a védekezést.
Bűnmegelőzési és vagyonvédelmi intézkedéseket tehetnek a kórházparancsnokok
Hozzátette: a kormányrendelet két kórházparancsnoki feladatkört említ, amely köti az intézményvezetőket, az egyik ilyen az egészségügyi felszerelések, berendezések, gyógyszerkészletek, fertőtlenítő szerek megóvására és védelmére vonatkozó javaslat. Bűnmegelőzési és vagyonvédelmi intézkedéseket tehát tehetnek a kórházparancsnokok. A második ilyen feladatkör a járványveszéllyel összefüggő szabályok betartásának az ellenőrzése: ha azt tapasztalja a kórházparancsnok, hogy valaki nem tartja be például a védőeszköz viselésére, izolációra vonatkozó szabályokat, akkor ezt jelzi az intézményvezetőnek. Fontos feladatnak nevezte Halmosi Zsolt a naprakész, ellenőrzött adatszolgáltatást, megfogalmazása szerint „a járvány kritikus szakaszában ezen emberi életek múlhatnak”.
Ismertette: minden egészségügyi intézmény naponta szolgáltat adatokat a terheléséről, a lefoglalt ágyak mennyiségéről, a kezelt betegek számáról, az intenzív ágyak és a lélegeztetőgépek számáról. A cél, hogy ha valahol szűk kapacitás alakulna ki, akkor az átcsoportosítás gyorsan megoldható legyen – mutatott rá. Hozzátette: az adatszolgáltatásban korábban voltak hiányosságok, de ezek megszűntek. Elmondta: a kórházparancsnokok kaptak maguk mellé egy logisztikai munkatársat, akik „raktárosként” felügyelik a készletgazdálkodást. Folyamatosan ellenőrzik a kapacitásbővítést, vizsgálják a járványügyi szabályok betartását. Komoly problémának nevezte a védőeszközök viselésével kapcsolatos szabályok be nem tartását, amely a betegekre jellemző.
183 egészségügyi dolgozó fertőződött meg eddig, közülük 18-an gyógyultak meg
Harangozó Tamásnak, a bizottság MSZP-s tagjának kérdéseire a vezérőrnagy elmondta: felkészültek arra, ha ezres nagyságrendben érkeznek lélegeztetőgépek az országba, de csak olyan gépeket fognak kapni a kórházak, amelyeket kipróbáltak, szervizeltek. Magyarországon jelenleg 1735 lélegeztetőgép és 1309 ugyancsak lélegeztetésre alkalmas altatógép van, tehát összesen 3044 készülék, emellett vannak még gyermekek számára is gépek. A felnőtt készülékek közül 947 van használatban, vagyis 2097 szabad gép áll rendelkezésre. Koronavírus miatt jelenleg 60-an szorulnak lélegeztetésre. Beszámolt arról is, hogy 183 egészségügyi dolgozó fertőződött meg eddig, közülük 18-an gyógyultak meg. Elmondta: három büntetőeljárás indult intézményvezetők feljelentésére, amiért az intézményükből fertőtlenítőszereket, vizsgálókesztyűket, maszkokat loptak el, de olyan eset is akadt, ahol számítógépet vittek el. Hozzátette: van olyan intézmény, ahol már letartóztatásban van a gyanúsított dolgozó.
Kósa Lajos, a bizottság fideszes elnöke cáfolta azt a felvetését Harangozó Tamásnak, hogy a Budai Egészségügyi Központ az állami vezetők egészségügyi ellátására kijelölt „VIP-kórház”, és hangsúlyozta: az állami vezetők részére eddig is és ezt követően is a Honvéd Kórház van kijelölve. Vadai Ágnes, a bizottság DK-s és Varga-Damm Andrea, a bizottság jobbikos alelnöke is a kórházi ágyak felszabadításáról érdeklődött. A vezérőrnagy válaszaiban azt hangsúlyozta: a kórházparancsnok nem dönt ágyak felszabadításáról, ez orvosi szakmai kérdés. Kósa Lajos felvetette, hogy az országban 1053 szociális intézményben – amelyek közt 4 fős és 540 fős is van – 50 ezernél több ember él, akiknek a többsége a veszélyeztetett korosztályba tartozik. Halmosi Zsolt szerint vizsgálják, milyen lépések szükségesek az érdekükben, várhatóan pénteken döntenek arról, hogy a már kinevezett kórházparancsnokok segíthetik a jövőben a járványügyi szabályok betartását a nagyobb létszámú intézményeknél is.
(MTI)
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
A szociális intézmények telítettsége 90 százalék körüli jelenleg.
„Sajnálatos, hogy Magyarország ismét menedékjogot adott két lengyel állampolgárnak.”
A pótdíjazási esetek száma ismét emelkedett az előző évekhez képest.
A hazai sportági szövetségek ismét megválasztották az esztendő legjobbjait.
Mint kiderült, Kapu Tibor az Axiom-4 küldetés során a debreceni agrárkar kutatóinak Vitapric komplex növénybiológiai és űrnövénytermesztési kísérleteit is elvégezte a nemzetközi űrállomáson.
Megemelte a kormány a Demján Sándor Exportösztönző Hitelprogram keretét.
Raskó György ismét hülyeségnek titulálta magyar kormány intézkedéseit.
Kapitány István és Orbán Anita érkezésével Magyar Péterék a szakértői oldalt szerették volna erősíteni. Ehhez azonban a Tisza Párt számára kínos témákat is fel kell vállalniuk.
