Azok az ügyfelek, akiknek március 18-ig folyósították a babaváró kölcsönt, az első öt évben nem fizetnek kamatot, tehát a fizetési stop alatt kamattartozásuk nem halmozódik fel – hívta fel a figyelmet a MNB főosztályvezetője és vezető fogyasztóvédelmi szakértője.
Tóth Szandra és Szakács János, a jegybank honlapján publikált írásukban azt is hozzáteszik, ha pedig megszületik a második és harmadik gyerek – és az első baba után a család nem kért még törlesztési szüneteltetést – a felfüggesztés miatt nagyobb tőkeösszeget engednek el nekik. Emlékeztetnek rá, hogy a babaváró kölcsön egy speciális személyi kölcsön konstrukció, amelynél az adósok a futamidő első öt évében nem fizetnek ügyleti kamatot, a szerződéseket 2019. július 1-től köthették meg az ügyfelek, így a kamatmentesség még minden adósra vonatkozik.
Az adósok által fizetett törlesztőrészlet csak tőkét, valamint 0,5 százalék kezességvállalási díjat tartalmaz, a fizetési moratórium ideje alatt azonban a kezességvállalási díjat sem kell megfizetniük. Bár a moratóriumhoz köthető futamidő-hosszabbítás ideje alatt már megjelenik a kezességvállalási díj, azt majd csak a fennmaradó, jóval alacsonyabb tartozás arányában kell megfizetni. Ha a babaváró kölcsön adósa él a halasztás lehetőségével – akár annak ellenére is, hogy a döntés pillanatában képes lenne a törlesztésre – akkor a meg nem fizetett törlesztőrészletek összegét megtakaríthatja, esetleg a későbbiekben a babaváró kölcsön előtörlesztésére is fordíthatja.
Ennél a kölcsönnél ingyenes az előtörlesztés, kivéve ha nem születik gyermek és a futamidő első öt évében a felvett kölcsön összegének 50 százalékát eléri előtörlesztés, ekkor ugyanis az arra vonatkozó kamattámogatást vissza kell fizetni. Amennyiben a második vagy harmadik gyermek vállalását tervezi az adós, és még nem élt az első gyermek születéséhez kapcsolódó törlesztési szüneteltetés lehetőségével, akkor még inkább megfontolandó a fizetési moratórium igénybevétele. A gyermekvállalási támogatást ugyanis a fennálló kölcsöntartozás százalékában határozzák meg, márpedig a fizetési moratórium igénybevétele esetén a tőketartozás nem csökken, ezáltal magasabb mértékű gyermekvállalási támogatást vehet igénybe az adós.
Jelentős különbség a fizetési moratórium és a babaváró kölcsönkonstrukció adta halasztási lehetőség között, hogy a jelenlegi szabályok szerint a koronavírussal kapcsolatos intézkedések keretében hozott fizetési haladék csak 2020. december 31-ig, míg a gyermek születése kapcsán kért szüneteltetés 3 éves időtartamra szól – hívták fel a figyelmet. Kiemelték azt is, hogy a babaváró kölcsönökhöz kapcsolódó bármilyen ügyintézésre az MNB körlevelében az elektronikus módok használatára szólította fel a pénzügyi intézményeket.
(MTI)
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Az Eurostat friss számai porrá zúzták az ellenzéki riogatást: kiderült, hogy Ausztriában és Szlovákiában is nagyobb a drágulás, mint nálunk, hiába fizetnek euróval.
Megtartotta 2025 utolsó kamatmeghatározó ülését a jegybank monetáris tanácsa. Ahogyan az várható volt, ezúttal sem változtattak az alapkamat mértékén.
Soha nem látott mértékben nőtt a magyar lakáshitelezés volumene.
A Tisza-vezér azt hirdette közösségi oldalán, hogy az MNB szerint nem bűnös, azonban a valóság ennél jóval árnyaltabb.
A pozíciót vélhetően Banai Péter Benő korábbi államháztartásért felelős államtitkár veszi át.
A program nem elindította, hanem kapcsolódott egy már kibontakozó árnövekedési trendhez.
Az iszlamista eredőjű antiszemita támadások világszerte szaporodnak, a keresztények és a zsidók napi fenyegetésben élnek szerte a világban.
Új együttműködést dolgoztak ki az egészségmegőrzés érdekében.
