Varga Ivett: Stabil jegybevétel ott van, ahol valamilyen kapurendszert építettek ki

A Lánchíd felújításához hasonlóan várhatóan még a tavasszal feltételes közbeszerzési eljárást írnak ki a 3-as metró aluljáróinak felújítására és akadálymentesítésére, amely 17-18 milliárd forintból valósulhatna meg – mondta az MTI-nek adott interjújában a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt. vezérigazgatói posztját februártól betöltő Varga Ivett. Beszélt arról is, vizsgálják virtuális dokkolók kialakításának lehetőségét, hogy csak ott lehessen elhelyezni például a kölcsönzött elektromos rollereket.

Varga Ivett hozzátette: a 3-as metró középső szakaszának felújításával egy időben kezdenék meg az ottani aluljárók akadálymentesítését, az esetek többségében ezt liftekkel oldanák meg. Közölte, gondolkodnak úgynevezett mobilitási pontok létrehozásáról. Ilyeneket – ideiglenesen – már korábban is kialakítottak egy európai uniós projekt keretében. A mobilitási pontokon kerékpárkölcsönző, elektromosrobogó-, elektromosroller- és közösségiautó-megosztó is működött – mondta el a vezérigazgató.

Hozzátette: az ilyen mobilitási pontokon mérni lehet, hogy a fővárosiak melyik szolgáltatásokat veszik leginkább igénybe. A projekt keretében olyan lehetőségeket is vizsgálnak, mint a virtuális dokkolók kialakítása. Az elektromos rollereket például csak ott lehetne elhelyezni, megakadályozva azt, hogy városszerte bárhol „elhagyják” őket.

Közölte azt is a vezérigazgató, hogy a 3-as metró káposztásmegyeri meghosszabbításának tervezése még az idén lezárható, ha a szükséges források rendelkezésre állnak. A 3-as metró meghosszabbítása, valamint a 2-es metró és a gödöllői HÉV összekötése európai uniós források bevonásával tudna megvalósulni, tehát reálisan akkor, ha a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklusban a főváros erre támogatást kap – mutatott rá.

Elmondta, a forgalomcsillapításra vonatkozó javaslatot a BKK-nak a Budapest Közút Zrt.-vel közösen kell majd kidolgoznia. Elsődleges szempont a belvárosi forgalom csillapítása, a gyalogos- és kerékpárosbarát közlekedés támogatása, az ehhez szükséges infrastruktúra fejlesztése. Nem titkolt cél a „városi autópályák” – mint a Bajcsy-Zsilinkszky út vagy a Rákóczi út – forgalmának csökkentése, újragondolása – fűzte hozzá Varga Ivett.

Az elektronikus jegyrendszerről szólva közölte: a korábban „nem nagy sikerrel” megvalósított projektet a lehető legrövidebb idő alatt szeretnék lezárni; ebben konszenzusra törekednek a hálózat kiépítésével megbízott Scheidt & Bachmann céggel. Ezzel párhuzamosan előkészítik az új fővárosi viteldíjrendszert, amelynek keretében az elektronikus jegyrendszer megvalósulhat majd. Varga Ivett kiemelte: olyan stabil rendszer kialakítása a cél, amely a napi két és fél milliós utazóközönséget folyamatosan és magas színvonalon tudja kiszolgálni. A mostani mobiltelefonos megoldásnál egyszerűbb és jobban használható rendszert kell létrehozni, amelyet aztán első körben a 2-es és a 4-es metró vonalán, valamint az első ajtós felszállással közlekedő járatokon vezethetnének be – ismertette.

A külföldi példákból azt látni, hogy stabil jegybevétel ott van, ahol valamilyen kapurendszert építettek ki – közölte a vezérigazgató. Egy ilyen rendszernél hozzá lehet jutni az összes olyan adathoz, amely a későbbi közlekedéstervezés szempontjából fontos; pontosan lehetne látni, hogy egy utas milyen úti célokra, hány megállóra, mennyi időre veszi igénybe a metrót – tette hozzá. Az elektronikus jegyrendszer kiépítése több tíz milliárd forintos projekt – közölte Varga Ivett, hangsúlyozva: olyan fővárosi e-jegyrendszert akarnak, amely az agglomerációs közlekedési lehetőségekkel is kompatibilis.

A Lánchíd felújításáról szólva elmondta, várhatóan még tavasszal feltételes közbeszerzési eljárást indítanak. A műszaki tartalom érdemben nem módosul, továbbra is a híd, a pesti villamosalagút és a budai váralagút együttes rekonstrukciójára tennének javaslatot. Majd az ajánlatok és a források rendelkezésre állásának függvényében lehet dönteni arról, hogy pontosan milyen részfeladatokra köthetnek szerződést. Varga Ivett szavai szerint a Lánchíd rekonstrukciójának elhalasztása a többi híd felújításának csúszását is magával hozhatja. A Lánchíddal kapcsolatos társadalmi vita a forgalmi rendjét befolyásolhatja majd. Ez a híd gyalogoshídnak kevésbé alkalmas, hiszen az útpályáról erősen korlátozott a kilátás a láncszerkezet miatt, amely ráadásul az átjárást is akadályozza – fejtette ki.

A vezérigazgató szólt arról is, hogy – pályázati programjának megfelelően – a BKK megerősítésére törekszenek. Szakmai téren és a vállalatcsoport szintjén is sokkal erősebb anyavállalati funkciót képviselő BKK-t, a teljes közlekedésszakmai ágazat tekintetében valódi tulajdonosi érdekképviseletet, kontrollt megvalósító céget szeretnének felépíteni. A vezérigazgató elmondta, a BKK jogköreit 2014 óta folyamatosan szűkítették, most az a cél, hogy – az eredeti holdingkonstrukcióban – ezeket helyreállítsák. Az a legfontosabb, hogy a területen működő valamennyi fővárosi gazdasági társasággal – Budapesti Önkormányzati Követeléskezelő (BÖK) Kft., Budapesti Közlekedési Ügyfélkapcsolatok (BKÜ) Zrt., Budapest Közút Zrt. és BKV Zrt. - sokkal szorosabb szakmai együttműködés valósuljon meg – emelte ki.

Alapvető kérdés a leányvállalati integráció ügye, ami első körben a BÖK, a BKÜ esetleges, a BKK-ban történő integrációját jelenti. Ezt javasolni is fogják a tulajdonos önkormányzatnak – jelezte, hozzátéve: ez tulajdonképpen az eredeti BKK helyreállítását jelentené. Varga Ivett a korábbi szétválasztást inkább mesterségesnek, mint funkcionális lépésnek tartja. Most több olyan feladat is van, amelyben megkettőzés figyelhető meg, a szétválasztás tehát nem bizonyult hatékonynak sem működési, sem közgazdasági szempontból – jegyezte meg.

(MTI)