Ősztől hangulatosabb matematikaórák jönnek

„A szakértő alsó tagozaton a leglényegesebb változások között említette, hogy teljesen kikerült a követelményekből a definíciók ismerete. A hangsúly inkább a konkrétumokhoz kapcsolódó megértésre és a cselekvő tapasztalatszerzése került, mert az elvonatkoztatások elvégzésére ebben az életkorban még nem elég érettek a diá­kok. – Alapelvként kimondható, hogy a számfogalom pontos kimunkálását, a mérés gyakorlati kivitelezését, a geo­metriai tevékenységeket nélkülözhetetlennek tartjuk a felső tagozatos továbblépéshez. Szintén kiemelt feladatnak tekintettük a tanulók önálló alkotó és problémamegoldó gondolkodásra nevelését – fűzte hozzá Csapodi Csaba. Felső tagozaton ugyancsak azzal a szándékkal alakították át a tananyagot, hogy elvont fogalmak, definíciók, tételek ismerete és számonkérése helyett a gyakorlatban megtapasztalható problémák jelenjenek meg. Előtérbe kerül tehát a játékos felfedezés.

Markáns változások figyelhetők meg a középiskolai évfolyamokon is. Ebben a szakaszban jelentősen csökken a tananyag, kifejezett cél volt, hogy a mindenkinek kötelező minimumkövetelményekből elhagyják a túlságosan absztrakt, a mindennapi élettől, tapasztalástól távol álló ismereteket. Ennek értelmében kikerültek a tananyagból például az abszolút értékes egyenletek, a valós számok halmazán értelmezett trigonometrikus függvények, a logaritmusos egyenletek és a vektorok skaláris szorzata is. A szakértő hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezek az ismeretek továbbra is fontosak, de azt javasolják, hogy inkább csak a matematika iránt fogékonyabb, a matematikával többet foglalkozó, műszaki, természettudományos, gazdasági irányban továbbtanuló diákoknak írják elő ezeket. A jelenlegi követelményekhez képest újdonság, hogy a középiskolában kötelező elemként jelenik meg egyes tételek bizonyítása”.