Porlik a szikla – Potápi Árpád Jánosra emlékezünk
Egyetlen javítás is sokat elmond Potápi Árpád Jánosról, akit bonyhádi születésűként is elszakíthatatlan szálak fűztek ősei szülőföldjéhez. Veczán Zoltán nekrológja.
A Kárpát-medencei Magyartanárok Kulturális Egyesületének elnöke szerint megérett az idő arra, hogy a frontális után a kooperatív tanítás terjedjen el.
A megújult Nemzeti Alaptantervben (Nat) az irodalom és a történelem tantárgy oktatását megújult ismeretek és egészen modern módszerek jellemzik – mondta Takaró Mihály, a Kárpát-medencei Magyartanárok Kulturális Egyesületének (KMKE) elnöke szerda reggel az M1 műsorán. Takaró Mihály kiemelte, a legfontosabb változás, hogy a 20. századi magyar irodalmat Kárpát-medencei irodalomként kezeli az új Nat.
Hozzátette, Trianon után „nem csak” néhány millió magyar került országhatáron kívülre, de irodalmi központok is, például Kassa és Kolozsvár. Így 1920 után hatalmas mennyiségű és értékes magyar irodalom „termett”, de már nem Magyarországon, hanem a Kárpát-medencében. Ezt a szemléletet veszi át az új alaptanterv, és megpróbál elfogulatlanul, illetve kiegyensúlyozottan tekinteni a régió 20. századi magyar irodalmára. Ezért kerültek bele erdélyi vagy felvidéki írók munkái, amelyek 1948 után kimaradtak az irodalmi kánonból – mondta.
„Itt az ideje – és azt hiszem, hogy a megújulásnak ez egy nagyon lényeges része –, hogy kiegészüljön a mi kulturális kódunk, vagyis a közös ismeretanyagunk” – fogalmazott Takaró Mihály. Az egyesület elnöke közölte, 1948 után ideológiai alapon „kisepertek” mindenkit a magyar irodalomból, aki nem felelet meg világnézeti szempontból annak a politikai kurzusnak. Ezt az időszakot úgy jellemezte, hogy a politikai elnyomás mellett kialakult a nézetdiktatúra és ízlésterror is.
A módszertan megújításáról elmondta, a „frontális tanítás” után rá kell térni a kooperatív tanításra, vagyis a csoportos feladatmegoldásra.
(MTI)