Magyar Péter ennek nem fog örülni: a nyugdíjasok elsöprő többsége elutasítja a sértő kijelentéseket
Raskó György szavainak megítélése túlmutat a hagyományos politikai törésvonalakon – hívta fel a figyelmet a Századvég kutatásában.
A felmérés szerint a magyar válaszadók több mint háromnegyede egyáltalán nem vett igénybe hitelt az elmúlt hat hónapban.
A magyar lakosság a jövedelemhez viszonyított teljes adóssága a legalacsonyabb Európában, de így is gyakran nehézséget jelent a számlák befizetése – derült ki az Intrum követeléskezelő európai felméréséből. Az Intrum pénzügyi jóléti barométerén – amely a számlák fizetését, a hitelállományt, a megtakarításokat és a pénzügyi tudatosságot méri – Magyarország 6,24 pontot ért el, a visegrádi országok között a legmagasabbat. Szlovákia 6,19, Csehország 6,16, Lengyelország 5,54 pontot kapott. Európában a legmagasabb értéket Németország (6,89), Ausztria (6,77) és Svédország (6,72) érte el, míg a legalacsonyabbat (5,30) Görögország.
Magyarország viszonylag magas pontszáma elsősorban a rendkívül alacsony lakossági hitelállománynak köszönhető: a hitelszabadság szempontjából az összes európai ország közül az első helyen áll. Deszpot Károly, az Intrum magyarországi üzletfejlesztési és értékesítési igazgatója a közleményben kifejtette: a felmérés szerint a magyar válaszadók több mint háromnegyede egyáltalán nem vett igénybe hitelt az elmúlt hat hónapban, beleértve a hitelkártya-keret kimerítését. Az elmúlt egy-két évben már emelkedésnek indult a lakosság hitelállománya, ez nagyrészt a lakásárak emelkedésének és a magasabb összegű lakáshiteleknek tudható be – mondta. A hazai hitelállomány nagy részét jelenleg is a lakáshitelek teszik ki.
A kutatás szerint a hitelszabadságon kívül, más mutatók szempontjából Magyarország elmarad az európai átlagtól. A felmérés során a magyarok közel 40 százaléka válaszolta azt, hogy az elmúlt fél évben előfordult, hogy egy vagy több számlát sem tudott időben kifizetni. Kevéssel az európai átlag alatt van a magyar fogyasztók megtakarítási képessége, a pénzügyi tudatosság szempontjából viszont a 12. helyen áll Magyarország. Bár a magyar válaszadók nagy része (64 százalék) elégedetlen az iskolai pénzügyi oktatással, rendkívül sokan válaszolták azt, hogy igyekeznek informálódni a pénzügyeikről és általában a gazdaságról – közölték.
(MTI)