A koronavírusról, az M4-es út fejlesztéséről és a „börtönbizniszről” beszéltek a képviselők hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.
Jobbik: Alkalmas-e a magyar ellátórendszer a koronavírus okozta kihívások kezelésére?
Lukács László György (Jobbik) arról beszélt: az elmúlt napokban az Észak-Olaszországban fokozódott az új koronavírussal kapcsolatos helyzet. Aggodalomra van ok, pánikra nincs – jelentette ki a politikus, hozzátéve, ha a kormánynak komoly intézkedéseket kell hoznia az ügyben, akkor ebben a Jobbik támogatására számíthat. Kritizálta ugyanakkor a kormány üggyel kapcsolatos kommunikációját. Szerinte ugyanis nemcsak egy telefonszámon kellene tájékoztatni, hanem szélesebb körben kellene elmondani az embereknek, hogy mi a teendő a járvány kitörése esetén, hogy a háziorvosi és kórházi rendszer készen áll-e a kihívások kezelésére, illetve, hogy egy esetleges karantén ideje alatt mire kell felkészülni.
Kontrát Károly belügyi államtitkár elmondta: a kormány a súlyának és a fennálló veszélynek megfelelően kezeli és időben felkészült a koronavírus-helyzet kihívásaira. Megerősítette: Magyarországon jelen pillanatig koronavírusos megbetegedés nem ismert, magyar állampolgár fertőzöttségéről a magyar hatóságok nem tudnak. Jelezte: a lakosság tájékoztatására a kormány két ingyenes zöld számot indított, valamint az írott és elektronikus médián keresztül naprakész információkat biztosít mindenki számára. Elmondta: a koronavírus-fertőzés elleni védekezés érdekében létrehozott operatív törzs hétfőn is ülésezett, és döntött arról, hogy az észak-olaszországi járvány miatt új eljárásrendet alakítanak ki annak érdekében, hogy megőrizzék Magyarország vírusmentességét.
KDNP: Köszönet az M4-es út megépítéséért!
Földi László (KDNP) megköszönte a kormánynak, hogy forrást biztosított az M4-es út megépítésére és további támogatást kért a projekt folytatásához. Elmondta: a Ceglédig tartó útszakasz 80 ezer állampolgár életét érinti közvetlenül. A képviselő szót ejtett arról is, hogy az ellenzék előszeretettel figurázza ki az átadási ünnepségeket és a szalagátvágást, holott ezt a jelképes és tájékoztatási funkcióval is rendelkező alkalom minden kormány regnálása idején szokás volt.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára elmondta: az elmúlt évben több mint 560 milliárd forintból valósultak meg útépítések és fejlesztések, amely rekordnak számít és a jól mutatja a magyar gazdaság teljesítményét. Cél, hogy valamennyi megyei jogú várost el lehetessen érni magas szolgáltatási színvonalú úthálózattal – tette hozzá. Az M4-es útról szólva elmondta: annak fejlesztése segíti Szolnok bekötését gyorsforgalmi hálózatba és gyors, biztonságos közlekedést biztosít majd Erdély és Románia felé. Hozzátette: az M4-es Üllő és Cegléd közötti szakaszának megépítésével a térség települései mentesülnek az átmenő forgalom káros hatásaitól, idén nyárig pedig elkészül az útszakasz Abonyig tartó folytatása is.
Fidesz: A baloldal a „börtönbiznisz” oldalán áll
Budai Gyula (Fidesz) arról beszélt: a „börtönbizniszről” lefolytatott parlamenti vita egyértelműen bebizonyította, hogy a baloldal a „börtönbiznisz” oldalán áll, „falaz” a bizniszben érintett „balliberális és a Soros-hálózathoz tartózó ügyvédeknek”. Hozzátette: a biznisz egyik legnagyobb nyertese, félmilliárd forinttal, az a Magyar György ügyvéd, aki az MSZP-Párbeszéd közös jelöltjeként indult 2018-ban, jelenleg pedig Karácsony Gergelynek ad tanácsokat.
Elmondta: a balliberális és a Soros-hálózathoz tartózó ügyvédek közel 12 ezer kártalanítási pert indítottak a magyar állam ellen, aminek eredményeképpen az állam több mint 9 milliárdot fizetett ki, ennek viszont 70 százaléka ügyvédi letéti számlákon landolt. A „börtönbiznisz” megvalósítja a joggal való visszaélést, megkárosítja az államot, rombolja az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat, és sérti az emberek igazságérzetét – jelentette ki. Elfogadhatatlannak tartotta, hogy olyan gyilkosok, mint az olaszliszkai lincselők, a battonyai rém, vagy Burkáék milliós kártérítési összegekhez jutottak. Hangsúlyozta: márciusban a nemzeti konzultáción erről témáról is elmondhatják véleményüket az emberek.
Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára felidézte: Magyarország 1993 óta tagja az Emberi Jogok Európai Egyezményének, de csak 2010 után vált „slágertémává” a börtönviszonyokkal kapcsolatos terület, miután a Helsinki Bizottság, és TASZ ilyen pereket indított Strasbourgban. Visszautasította az ellenzék részéről megfogalmazott, „tényeket nélkülöző hadjáratot”, hogy ez a biznisz a kormányoldalhoz lenne köthető. Elmondta: miután a kártérítések összege elérte a közel 10 milliárdos nagyságrendet, most törvényjavaslatban kezdeményezik ennek a lehetőségnek felfüggesztését, és közben a nemzeti konzultáción kikérik az választópolgárok véleményét, hogy milyen megoldási javaslatokkal élnének ebben az ügyben.
(MTI)
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Emelkednek a nevelőszülői díjak, új kiberbiztonsági törvény lép életbe és újabb népszámlálás jön.
A kormányfő a parlament délelőtti ülésének örült így közösségi oldalán.
Gyülekezési jog megsértésének vétsége miatt nyomoznak a tiszás politikus ellen.
Megszavazta szerdán az Országgyűlés azt a törvénymódosítást, amelyet az elmúlt napokban folyamatosan támadtak baloldalról, közben szakértők szerint is csak egy joghézagot iktatott ki.
A budapesti segélyhiteltörvény újabb bizonyítéka annak, hogy a nemzet fővárosának zavartalan működése felette kell, hogy álljon a politikai csatározásoknak – tette hozzá a tárcavezető.
Új uniós titkosszolgálatot alapítana Ursula von der Leyen; lapunknak nyilatkozó szakértő szerint ez egy dologra biztosan jó: a tagállamok szigorú megfigyelésére.
Az Európai Unió vezetése már meg is találta a gyógyírt: még több jogkört vonnának el a tagállamoktól.
