Bírói, ügyészi kérdésekkel folytatódott Gyárfás Tamás büntetőpere

Bírói, ügyészi kérdésekkel folytatódott Gyárfás Tamás médiavállalkozó, sportvezető, a Fenyő-gyilkosság elsőrendű vádlottjának büntetőpere csütörtökön a Fővárosi Törvényszéken.

Fenyő János médiavállalkozót 1998-ban ölte meg Budapesten Jozef Rohác, aki emiatt jogerős szabadságvesztését tölti. Az ügyészség a mostani eljárásban azzal vádolja Gyárfás Tamást, hogy ő bízta meg az azóta már más ügyekben jogerősen elítélt Portik Tamást és Tasnádi Pétert Fenyő János megölésével. A vád szerint Portik Tamás meg is szervezte a gyilkosságot, ő bérelte fel Jozef Rohácot.

A Portik Tamás ellen a Fenyő-gyilkosság és az 1998 nyarán elkövetett Aranykéz utcai, négy halálos áldozatot követelő robbantás ügyében elrendelt perújítást egyesítették a Gyárfás Tamás elleni eljárással, így már vádlott-társak, tetteiket ebben az eljárásban együtt fogják elbírálni. Gyárfás Tamást az ügyészség a Fenyő-gyilkosság ügyében előre kitervelten elkövetett emberöléssel vádolja mint felbujtót.

Az tárgyalás eddigi menete

A büntetőperben a múlt keddi, első tárgyalás óta a csütörtöki a negyedik tárgyalás, ebből két és fél napon át Gyárfás Tamás előadta mindazt, amit az üggyel kapcsolatban fontosnak tartott. Az elsőrendű vádlott tagadta bűnösségét. Részben azzal érvelt, hogy Fenyő Jánossal fennálló vitái nagyrészt még jóval a gyilkosság előtt rendeződtek, így semmi indoka nem volt a gyilkosságra. Másrészt pedig kritizálta a terhelő bizonyítékokat, szerinte egyes tanúk nem szavahihetőek, vallomásaik ellentmondóak, a közte és Portik Tamás között lezajlott beszélgetések Portik által titokban rögzített több órányi felvétele pedig manipulált, vágott, nem bizonyító erejű.

A tárgyalás kedd délutáni és csütörtöki szakaszában Gyárfás Tamás már a bírói és ügyészi kérdésekre válaszolt. Szóba került a többi közt, hogy ügyvédje tanácsára nem vállalta a poligráfos vizsgálatot, illetve az is, hogy amikor megzsarolták, azért nem fordult a hatóságokhoz, mert félt, olyan helyzetben volt, amit kívülálló nem érthet. Arra a kérdésre, érzett-e haragot Fenyő János iránt, Gyárfás Tamás úgy reagált: küzdeni szokott az igazáért.

A csütörtöki fejlemények

A csütörtöki tárgyaláson órákon keresztül ismertették a vádbeli időszakban Fenyő János tulajdonában lévő Népszava azon cikkeit, amelyek Gyárfás Tamással foglalkoztak. Egyes cikkek kapcsán az elsőrendű vádlott azt mondta, hogy tárgyszerű, de kedvezőtlen beállításban szól róla, más cikkekről viszont azt állította, hogy butaságokat írtak.

A tárgyaláson szóba került Zemplényi György egykori úszószövetségi vezető, aki 40 milliós adósságot hagyott maga után a szövetségnél, és az 1990-es évek végén nem jogerősen 4 év fogházra ítélték összességében több száz milliós csalás és sikkasztás miatt, ám az eljárás közben meghalt.

A büntetőper várhatóan áprilisban folytatódik Gyárfás Tamás meghallgatásával. Az eljárás egyes résztvevői szerint nem valószínű, hogy idén megszülethet az elsőfokú ítélet. Több mint félszáz tanú, szakértők és több órányi hangfelvétel meghallgatására, illetve jelentős mennyiségű irat ismertetésére lesz még szükség a bizonyítás során.

A vád

A vád szerint Fenyő János és Gyárfás Tamás között az 1990-es években üzleti, elszámolási vita, hatalmi harc robbant ki az RTV Újság, a Nap TV és más ügyek miatt. Perek indultak, nyilvánosan fenyegették egymást a felek, Fenyő János terhelő adatokat próbált gyűjteni Gyárfás Tamásról, és lejárató cikkeket íratott róla a Népszavában. Az ügyészség szerint emiatt határozta el Gyárfás Tamás, hogy megöleti riválisát. Előbb Tasnádi Pétert bízta meg azzal, hogy 12 millió forintért végezzen Fenyő Jánossal. Tasnádi Péter ebből 6 milliót meg is kapott, de nem teljesítette a megbízást. A vád szerint ezután fordult Gyárfás Tamás Portik Tamáshoz, hogy ölesse meg Fenyő Jánost.

A perben tanú lehet többek között Pintér Dezső, a TV2 volt elnöke, Németh Péter, a Népszava volt főszerkesztője, Pallagi Ferenc, a Blikk volt főszerkesztője és Ihász Sándor volt fellebbviteli főügyész.

(MTI)