Alkotmányos követelményeket szolgál a választókerületi rendszer arányossá tétele
Elemzést adott ki az Alapjogokért Központ.
Az „őszinteség, a bátorság és a büszkeség” alapján fogják vizsgálni a 2010 óta tartó kormányzati ciklusokat – jelentették be az intézet rendezvényén, Budapesten.
„Az elmúlt 10 év kormányzásának eddigi tapasztalatai arra az előfeltevésre engednek következtetni, hogy a jövőbe mutató cél a nemzeti büszkeség, önbecsülés visszaszerzése, Magyarország újbóli naggyá tétele” – jelentette ki Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója az intézet sajtótájékoztatóján, ahol bemutatták a Magyarország 2010-2020 közötti korszakának értékelésével foglalkozó kutatási projektet, amely az „Újra naggyá teszik Magyarországot – 2010-2020” elnevezést kapta.
A Központ Mandinernek küldött közleményében azt írták: a projekt az „őszinteség, bátorság és büszkeség” rendezőelvei szerint átfogóan vizsgálja majd a kormányzás stratégiáját, filozófiáját és céljait. Elhangzott az is: Európa-szerte tapasztalható egy nemzeti-konzervatív ébredés, ennek mentén egy jobboldali kormány fel tudja venni a harcot az „az élet és a politika területét egyre inkább eluraló globális liberalizmussal szemben”.
Tavasszal lesz tíz éve, hogy nemzeti-konzervatív kormány vezeti Magyarországot, az időhorizont pedig lehetőséget ad az átfogóbb értékelésre és jövőbe tekintésre – mondta Szánthó Miklós. Mint hozzátette: ma Európában egy jobboldali kormány több szempontból is „hátrányból indul”. Egyfelől a fősodratú európai életmód és társadalom számos szféráját a liberális ízlés dominálja, másfelől az az elvárás az állammal szemben, hogy világnézetileg semleges, azaz valójában liberális legyen. A „nagy kérdés” tehát az – tette hozzá Szánthó –, hogy egy szuverenista jobboldali kormány fel tudja-e venni a harcot az élet és a politika egyre több területét eluraló globális liberalizmussal szemben? Az igazgató elmondása szerint előfeltevésük az elmúlt 10 év kormányzati stratégiája alapján az, hogy igen, bár néha valóban úgy tűnik, hogy „egy kis ország küzd szövetségeseivel az egész világ ellen”. Azonban e szövetségesek tábora egyre népesebb, „Európa-szerte tapasztalható egy nemzeti-konzervatív ébredés”. Ebből kiindulva pedig három fő „rendezőelv”, az „őszinteség, a bátorság és a büszkeség” alapján fogják vizsgálni a 2010 óta tartó kormányzati ciklusokat.
A sajtótájékoztatón Molnár Balázs, a Központ projektvezetője bemutatta a kutatási programsorozat elemeit, utalva arra, hogy a több konferenciát, workshopot rendeznek, tanulmányokat, publikációkat adnak ki, az eredményeket pedig beépítik képzéseikbe és tehetséggondozási programjaikba is. Elmondása szerint a tervezett kutatás módszertanának különlegessége, hogy nem csupán az egyes szakpolitikákat vizsgálja, hanem megpróbálja feltárni a kormányzás egészét átható „filozófiát”. Ezért felosztása nem tankönyvszerűen az egyes szakpolitikákra fog csak fókuszálni, hanem azokra a „multifunkciós” szempontokra összpontosít, melyek szellemi-stratégiai rendezőelvet jelentettek 2010 és 2020 között a Központ szerint.
Panyi Miklós, az Alapjogokért Központ nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatóhelyettese hozzátette: a projekt megvalósítása során fontos szempont az is, hogy az elmúlt tíz év kormányzati teljesítményének átfogó és innovatív megközelítésű értékelése egybeesik a trianoni békediktátum századik évfordulójával. „Nemzeti, keresztény-konzervatív elkötelezettségű intézetként felelősségünk az is, hogy e kutatás megjelenéseinél különös figyelmet fordítsunk erre az évfordulóra, s ennek részeként is felhívjuk a figyelmet a magyarság elmúlt évszázadban nyújtott kiemelkedő teljesítményére. A száz éves trianoni évfordulóra ma a legméltóbb válasz a kompromisszumok nélküli országépítés, az elmúlt tíz éves kormányzás pedig éppen ezt testesíti meg” – tette hozzá az igazgatóhelyettes.
(Mandiner)