Magyarország élen jár a klímaváltozás elleni küzdelemben, nukleáris beruházásai lehetővé teszik, hogy a 2030-as évekre a magyar villamosenergia-termelés 90 százaléka karbonsemleges legyen – jelentette ki a külügyminiszter.
Nukleáris energia nélkül Európa nem tudja megvalósítani a klímasemlegességet 2050-re, ezért az Európai Uniónak be kell fejeznie az atomenergia negatív diszkriminációját – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Prágában, a 6. közép-európai atomipari konferencián elhangzott előadásában.
„Az EU-nak egyenlő feltételeket kell biztosítania, sőt támogatnia is kell a nukleáris energia előállításának terjesztését, hiszen az atomerőművekben biztonságosan, zöld módon, olcsón és hosszú távon kiszámítható módon lehet előállítani a villamos energiát” – mutatott rá Szijjártó Péter. Leszögezte, hogy Magyarország élen jár a klímaváltozás elleni küzdelemben, nukleáris beruházásai lehetővé teszik, hogy a 2030-as évekre a magyar villamosenergia-termelés 90 százaléka karbonsemleges legyen.
„Ez egész Európában egyedülálló teljesítmény, mint ahogyan a világon nagyon kevés, 21 olyan ország van, amely úgy tudja növelni folyamatosan gazdasági teljesítményét, hogy közben a károsanyag-kibocsátása is csökken” – mondta a miniszter. Szijjártó Péter szerint Magyarország az elmúlt években világossá tette, hogy nagyon komoly szerepet szán a nukleáris energiának, a zöldenergia elterjesztésének.
Paks 2 nemzetközi beruházássá vált
„A paksi beruházás nyomán, amikor a két új atomreaktor munkába lép, éves szinten 17 millió tonna széndioxid kibocsátását tudjuk megelőzni. Ha figyelembe vesszük azt, hogy éves szinten a magyar közlekedési szektor az egész országban megvalósuló tevékenységének éves kibocsátása 12 millió tonna, láthatjuk, hogy ennek a másfélszeresét tudjuk elkerülni és megelőzni a paksi atomreaktor üzembe állításával” – fejtette ki. A miniszter kijelentette, hogy a paksi beruházás mára igazi nemzetközi beruházássá vált, hiszen a fővállalkozó Roszatom mellett olyan nagy nyugat-európai és amerikai vállalatok kaptak szerződéseket, mint a General Electric, amely majd a turbinákat gyártja, vagy a francia Framatome és a német Siemens, amelyek az irányítási rendszerek szállításáért lesznek felelősek.
„Ez tehát egy nagy nemzetközi projekt. Büszkék lehetünk arra, hogy a paksi beruházással egy nagyon komoly kelet-nyugati együttműködésnek adtunk platformot, egy olyan nagyon progresszív és nagyon érzékeny ágazatban, mint amilyen az atomenergia” – mondta Szijjártó Péter. Az is világossá vált mára, hogy a nukleáris energia előállítása nagyon progresszív, jövőorientált és modern formája a villamos energia előállításának. Ezért a visegrádi együttműködés megerősítésével a közép-európai országok újabb nukleáris projektekbe fognak bele, kihasználva azt, hogy immáron öt évtizede használjuk békésen a nukleáris energiát – tette hozzá.
Ösztöndíj a nukleáris mérnöki képzéshez
Szijjártó Péter elmondta, hogy a magyar kormány új ösztöndíjprogramot indít, amelynek keretében évente ötven külföldi fiatalnak biztosít nukleáris mérnöki képzést. „Ennek a programnak a második lépcsőjeként a következő években el fogjuk indítani a paksi nukleáris akadémiát, amelynek nyomán világossá tesszük, hogy a nukleáris energia az energia-előállítás modern és jövőorientált formája” – jegyezte meg. „Jelenleg is működik egy a magyar kormány által életre hívott ösztöndíjprogram, amelynek keretében éves szinten több ezer külföldi hallgató tanul különböző magyarországi egyetemeken magyar állami ösztöndíjjal. Ezt a programot bővítjük most ki. A világ minden tájáról várjuk majd a jelentkezőket” – közölte az előadás után az MTI-vel.
Szerinte erre óriási igény van, mert azokban az országokban, ahol most kezdik meg a nukleáris energia békés célú használatát, nem épült még fel az az oktatási kapacitás, amely lehetővé tenné a nukleáris mérnökök képzését megfelelő számban. Hozzátette, hogy a világban számos nagy és erős gazdasággal rendelkező ország van, amely nukleáris energiakapacitását bővítve csak most teremti meg a képzések feltételeit, és érdeklődik a lehetőségek iránt.
(MTI)
A tárcavezető éles kritikával illette az Európai Bizottságot, amiért Magyarország és Szlovákia augusztus 22-i megkeresésére csak október 10-én, 49 nappal később reagáltak, amikor is a két ország már közel volt a stratégiai tartalékok felhasználásához a Barátság kőolajvezetéket ért támadást és a tranzit leállását követően.
Sok forog kockán.
Szijjártó Péter szerint Brüsszel mostanra minden jelentős szereplőtől elszigetelte magát.
A Telex, az Index, a Pesti Srácok, a 24.hu, a Mandiner, a 444.hu, a Magyar Nemzet, a Magyar Hang, az Origo és a HVG beszámolóit hasonlítottuk össze, sajtókörkép következik.
A miniszter a közösségi oldalán bírálta, hogy egy lengyel bíróság elutasította a német kiadatási kérelmet, és szabadon engedte az Északi Áramlat felrobbantásával gyanúsított ukrán férfit.
„Magyarországon sohasem tettünk különbséget az ideérkező beruházók között nemzetiségi alapon” – jelentette ki Szijjártó Péter Shinheung beruházásának átadásán.
Sebastian Kurz szerint okkal lehet büszke Orbán Viktor, hogy Magyarországon zajlanak majd a tárgyalások.
A tárcavezető éles kritikával illette az Európai Bizottságot, amiért Magyarország és Szlovákia augusztus 22-i megkeresésére csak október 10-én, 49 nappal később reagáltak, amikor is a két ország már közel volt a stratégiai tartalékok felhasználásához a Barátság kőolajvezetéket ért támadást és a tranzit leállását követően.
